a befektetési portfólió felépítése

Egy befektetés elvileg sohasem teljesen kockázatmentes. És nincs olyan dolog, hogy ideális befektetés! Hiszen az kivételesen magas hozamot nyújtó, teljesen kockázatmentes befektetés lenne.

Ezért, valamennyi befektetőnek, attól függően, hogy mekkora hozamot szeretne elérni, meg kell határoznia, hogy mekkora mértékű kockázatvállalásra van felkészülve, és ha egyszer ez a kockázati profil meghatározásra került, különböző befektetési termékeket vásárol egy kiegyensúlyozott befektetési portfoliót kialakítva. Ugyanakkor, a kockázat nem az egyedüli döntő tényező a befektetés típusára nézve. A befektetés időtávja, a tőke rendelkezésre állása, a hozam és a fizetendő adók jelzik, hogy valamennyi befektetés különböző. Szükség van arra is, hogy ezeket a változó tényezőket is figyelembe vegye a befektető.

A gazdaságban hosszabb-rövidebb növekedési és recessziós időszakok tapasztalhatók. A részvényekben, kötvényekben és likvid eszközökben lévő befektetésekre ezek az időszakok különbözőféleképpen hatással vannak, így bizonyos pénzügyi eszközök jobban fognak teljesíteni, mint mások. A részvények, kötvények és likvid eszközök portfolión belüli arányát ezért folyamatosan változtatni szükséges. Ezt úgy nevezik, hogy diverzifikálás, azaz szétterítés. A diverzifikáció a kockázat csökkentése, megosztása azáltal, hogy különböző pénzügyi eszközökbe (portfolió) történik a befektetés. A diverzifikáció segítségével lehetséges egy adott elvárt hozam biztosítása mellett csökkenteni a kockázatot.

Egy portfolió kialakításánál a befektetőknek figyelembe kell továbbá venniük az adózási szempontokat és tervezett jövőbeli befektetéseiket annak érdekében, hogy képesek legyenek azokat egy meglévő portfolióba integrálni. Fel kell tenniük a kérdést magukban, hogy melyik tőzsde, mely részvények és mely szektorok ajánlják a legjobb kilátásokat és mely devizák mutatnak lehetőséget arra, hogy erősödni vagy gyengülni fognak a befektetők nemzeti valutájával szemben. Biztosítaniuk kell majd továbbá, hogy pénzük megfelelő számú piac és értékpapír között van elosztva.

Ez a brosúra nem azért készült, hogy megmondja, hogy mi a legjobb stratégia vagy diverzifikáció. Ahhoz természetesen túl sok személyes tényező van, amelyet figyelembe kell venni, hogy felmérjük a te kockázati profilodat.

Ennek a katalógusnak a célja, hogy áttekintést nyújtson a K&H Értékpapír által az ügyfeleknek kínált főbb pénzügyi eszközökről. Valamennyi befektetési instrumentumnál leírjuk annak főbb jellemzőit, erősségét és gyengeségét. Az ismertető segítséget nyújt a különböző instrumentumokhoz kapcsolódó kockázatok megismeréséhez és megértéséhez, ezáltal segíthet a megfelelő befektetési termékek kiválasztásában.

Egy befektetéshez kapcsolódó kockázat különböző tényezőkből adódhat. A legfontosabb kockázatok az adóskockázat, likviditási kockázat, piaci kockázat és annak kockázata, hogy egy befektetés nem generál rendszeresen befolyó jövedelmet. A lehetséges kockázatok definíciója a következőképpen foglalható össze:

  • A piaci kockázatot a főbb közbenső áringadozások mutatják. Ezt okozhatja a deviza árfolyamok változása (árfolyamkockázat), de a kamatláb változások (kamatkockázat) vagy részvény piaci ingadozások úgyszintén.
  • Az adóskockázat (hitelkockázat) annak a valószínűsége, hogy a vállalat vagy a kibocsátó nem fogja tudni teljesíteni kötelezettségeit. A legtöbb esetben ezt az adós rossz pénzügyi helyzete vagy küszöbön álló csődje okozza.
  • A likviditási kockázat annak kockázata, hogy egy pénzügyi eszközt csak nehézségekkel fogunk tudni értékesíteni annak lejárata előtt.
  • Az árfolyamkockázat annak kockázatát jelenti, hogy befektetésünk értékére a devizaárfolyamok változásai hatással vannak.
  • A kamatkockázat annak kockázata, hogy befektetésünk értékére hatással vannak a piaci kamatlábak változása.
  • Az inflációs kockázat azt jelenti, hogy befektetésünk értékére hatással van az általános árszínvonal emelkedése.
  • A környezeti tényezőktől függő kockázat annak kockázatát jelenti, hogy befektetésünk értékére hatással vannak a környezeti tényezők, mint például az adózás.

A kötvény portfolió szétterítése több kibocsátó között számottevően csökkenteni fogja az adóskockázatot, míg a portfolió diverzifikálása több deviza között csökkenteni fogja az árfolyamkockázatot, amelynek ki van téve. A kamatkockázatot azzal csökkenthetjük, ha portfoliónkba pénzpiaci befektetéseket is válogatunk.

Annak megállapítása, hogy végső soron mekkora kockázatot vagy hajlandó vállalni, több tényezőtől is függ. Egyike ezeknek, hogy mennyire idegenkedsz a kockázattól. Egyéb tényezők például a befektetési idő horizontod, vagy az az időszak, amelyre le tudod kötni a pénzed. Mindazonáltal, az általános szabály az, hogy a befektetők csak akkor hajlandók magasabb kockázatot vállalni, ha ennek eredményképpen magasabb hozamot realizálhatnak. Ezen ok miatt ez a katalógus a különböző befektetési instrumentumok várható hozamaival is foglalkozik. A katalógus célja, hogy segítséget nyújtson ahhoz, hogy az egyes befektetési termékeket és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokat megismerd, továbbá, hogy segítsen a jövőbeni befektetési döntéseid meghozatalában.

 

az egyes kockázati típusok

  • Visszafizetési kockázat, azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. 
  • Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. 
  • Devizakockázat, azaz a deviza-árfolyam változásából eredő kockázat. 
  • Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt — bármikor — nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a befektetés piaci értékére.  
  • Kamatkockázat, azaz annak kockázata, hogy egy értékpapír piaci értékét befolyásolják a kamatváltozások (pl. jegybanki alapkamat, BUBOR stb.) 
  • Inflációs kockázat, azaz annak kockázata, hogy az infláció egy értékpapír piaci értékét a készpénzre gyakorolt hatásánál nagyobb mértékben befolyásolja. A hátralevő futamidőtől és az inflációs várakozásoktól függően változhat. (Pl. a magas inflációs várakozások csökkentik egy fix kamatozású kötvény piaci árát)
  • Külső tényezőkhöz kapcsolódó kockázat, azaz annak kockázata, hogy egy értékpapír piaci értékét olyan külső tényezők befolyásolják, mint pl. az adórendszer.

Egyéb fontos dokumentumok