TŐZSDEI ADÓZÁS

Az alább leírtak nem minősülnek sem adótanácsadásnak, sem a jogszabályok hivatalos értelmezésének, kizárólag tájékoztatási célt szolgálnak. A tájékoztatás nem teljes körű, a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe nem vállal semmilyen felelősséget a jogszabályi rendelkezések alábbiaktól eltérő értelmezéséből származó esetleges hátrányos következményekért. A tájékoztató tartalma a közzétételének napján hatályos jogszabályi rendelkezésekre épül, az esetleges jövőbeni jogszabályváltozásokért és az azokból eredő károkért a Fióktelep nem vállal felelősséget.

Az ügyfélre vonatkozó adózási szabályoknak való megfelelés minden esetben kizárólag az ügyfél felelőssége. Az alábbiaknál részletesebb tájékoztatást a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe nem tud ügyfeleinek nyújtani, amennyiben további kérdése merülne fel, kérjük, vegye igénybe szakember (adótanácsadó) segítségét.

Az alábbi információkat utoljára 2016. január 19-én frissítettük.

összefoglaló

Jövedelm típusa Számla típusa Adó típusa Adó kulcsa Adó bevallása Adó befizetésének módja
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem Normál Nyereségadó 15%* ügyfél vallja be ügyfél fizeti be
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem NYESZ NINCS - - -
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem TBSZ NINCS - - -
Kamatkövedelem Normál Kamatadó 15%* szolgáltató vallja be kifizetőhelyi levonás
Kamatjövedelem NYESZ NINCS - - -
Kamatjövedelem TBSZ NINCS - - -
Osztalékjövedelem magyar kibocsátótól Normál Oszatalékadó 15%* ügyfél vallja be kifizetőhelyi levonás
Osztalékjövedelem magyar kibocsátótól NYESZ Oszatalékadó 15%* ügyfél vallja be kifizetőhelyi levonás
Osztalékjövedelem magyar kibocsátótól TBSZ NINCS - - -
Osztalékjövedelem EGT tagállam tőzsdéjén vásárolt részvényből Normál Oszatalékadó adózási egyezmények szerint ügyfél vallja be kifizetőhelyi levonás
Osztalékjövedelem EGT tagállam tőzsdéjén vásárolt részvényből NYESZ Oszatalékadó adózási egyezmények szerint ügyfél vallja be kifizetőhelyi levonás
Osztalékjövedelem EGT tagállam tőzsdéjén vásárolt részvényből TBSZ Oszatalékadó adózási egyezmények szerint ügyfél vallja be kifizetőhelyi levonás
Osztalékjövedelem NEM EGT tagállam tőzsdéjén vásárolt részvényből Normál Oszatalékadó adózási egyezmények szerint ügyfél vallja be kifizetőhelyi levonás
Osztalékjövedelem NEM EGT tagállam tőzsdéjén vásárolt részvényből NYESZ Oszatalékadó adózási egyezmények szerint ügyfél vallja be kifizetőhelyi levonás
Osztalékjövedelem NEM EGT tagállam tőzsdéjén vásárolt részvényből TBSZ Oszatalékadó adózási egyezmények szerint ügyfél vallja be kifizetőhelyi levonás
Jövedelem típusa Számla típusa EHO köteles? EHO kulcsa EHO bevallása EHO befizetésének módja
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem Normál NEM - - -
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem NYESZ NEM - - -
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem TBSZ NEM - - -
Kamatjövedelem Normál IGEN 6% szolgáltató vallja be kifizetőhelyi levonás
Kamatjövedelem NYESZ NEM - - -
Kamatjövedelem TBSZ NEM - - -
Osztalékjövedelem magyar kibocsátótól Normál NEM - - -
Osztalékjövedelem magyar kibocsátótól NYESZ NEM - - -
Osztalékjövedelem magyar kibocsátótól TBSZ NEM - - -
Osztalékjövedelem EGT tagállam tőzsdéjén vásárolt részvénybő Normál NEM - - -
Osztalékjövedelem EGT tagállam tőzsdéjén vásárolt részvénybő NYESZ NEM - - -
Osztalékjövedelem EGT tagállam tőzsdéjén vásárolt részvénybő TBSZ NEM - - -
Osztalékjövedelem NEM EGT tagállam tőzsdéjén vásárolt részvényből Normál IGEN 14% ügyfél vallja be kifizetőhelyi levonás
Osztalékjövedelem NEM EGT tagállam tőzsdéjén vásárolt részvényből NYESZ IGEN 14% ügyfél vallja be kifizetőhelyi levonás
Osztalékjövedelem NEM EGT tagállam tőzsdéjén vásárolt részvényből TBSZ NEM - - -

*Átmeneti szabály: Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzésének időszaka 2016. január 1-jével kezdődő időszakra esik, a 15 százalékos mértéket csak a 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre lehet alakalmazni. Ezt a kamatjövedelemet - ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg - a kamtjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-jét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.
 


adózás

Mi az ellenőrzött tőkepiaci ügylet pontos definíciója?

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott - csereügyletnek nem minősülő - pénzügyi eszközre, árura kötött ügylet, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, bármely esetben akkor, ha az megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár közvetve is érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott - a szokásos piaci értéktől eltérő - ár alkalmazásával történik, és

a) amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által felügyelt tevékenység tárgyát képezi,

b) amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal a Magyar Köztársaságnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és

    ba) az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és
    bb) ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a PSZÁF közötti információcsere, és
    bc) amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

Hogyan kell a Budapesti Értéktőzsdén forgó részvények kereskedésekor keletkezett jövedelmem után adózni?

2010. január 1-jétől megszűnt a tőzsdei ügyletek és nem tőzsdei ügyletek közötti különbségtétel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben. Ezen időponttól ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről és ezeken kívüli ügyletekről beszélünk. A Budapesti Értéktőzsdén megszokott részvénykereskedés ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül.

Az adót a magánszemély az általa vezetett nyilvántartás, illetve a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok alapján köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet 15%-os* adó terheli.

Hogyan állapíthatom meg az adóalapot?

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek az adóévben elért nettó, realizált nyereség minősül. Ez azt jelenti, hogy adott adóévben az egyes pozíciók nyereségéből levonható más pozíciók vesztesége, s az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak, így a kereskedéshez közvetlenül kapcsolódó jutalékok is. Levonható az adott számlával kapcsolatban az adóévben felmerült számlavezetési díj is, a valós idejű adatszolgáltatás díja viszont nem.

Ha például a normál BÉT kereskedésben vesz az adózó 1 db OTP részvényt 3000 forintért, majd azt később eladja 4000 forintért, akkor a nyereségadó alapja maximum 1000 forint lesz. Azért maximum, mert ezen összegből még levonható a kereskedés jutaléka és a számlavezetési díj is.

Az adóalap a tranzakcióhoz közvetlenül kapcsolódó tőzsdedíjakkal (pl. SEC fee, stamp duty) szintén csökkenthető.

A külföldi ellenőrzött tőkepiaci ügyleteimből származó jövedelmeim után hogyan kell adóznom?

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek után ugyanúgy kell adózni, függetlenül attól, hogy azt magyar tőzsdén, forintban, vagy külföldi tőzsdén devizában végezte az adózó. Az adóbevallásban a realizált jövedelmet minden esetben forintban kell feltüntetni. A nyereség forintra váltását a tranzakció egyes lábainak dátumán érvényes, hivatalos MNB devizaárfolyamok használatával kell elvégezni.

Ha például 1db BMW részvényt vesz az adózó 10 euróért a frankfurti Xetra piac normál kereskedésében egy olyan napon, amikor az EURHUF hivatalos MNB keresztárfolyam 200 forint, majd eladja ugyanezt az 1 db BMW részvényt 20 euróért egy olyan napon, amikor az EURHUF hivatalos MNB keresztárfolyam 300 forint, akkor a forintban elért nyereséget a következőképpen kell kiszámolni:

1*20*300-1*10*200= 6000-2000=4000
 
Természetesen a tranzakció két lábához kapcsolható költségek itt is levonhatók a nyereségből, a devizában felmerült költségeket ugyanúgy a felmerülés napján érvényes hivatalos MNB árfolyammal kell ”forintosítani”.

Hogyan kell adóznom, ha csak a forint gyengülése miatt keletkezik nyereségem egy devizában végrehajtott/elszámolt ellenőrzött tőkepiaci ügyletben?

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek után ugyanúgy kell adózni, függetlenül attól, hogy azt magyar tőzsdén, forintban, vagy külföldi tőzsdén devizában végezte az adózó. Az adóbevallásban a realizált jövedelmet forintban kell bevallani. A nyereség forintra váltását a tranzakció egyes lábainak dátumán érvényes, hivatalos MNB devizaárfolyamok használatával kell elvégezni.

Ha például 1db BMW részvényt vesz az adózó 10 euróért a frankfurti Xetra piac normál kereskedésében egy olyan napon, amikor az EURHUF hivatalos MNB keresztárfolyam 200 forint, majd eladja ugyanezt az 1 db BMW részvényt 20 euróért egy olyan napon, amikor az EURHUF hivatalos MNB keresztárfolyam 300 forint, akkor a forintban elért nyereséget a következőképpen kell kiszámolni:

1*20*300-1*10*200= 6000-2000=4000

Természetesen a tranzakció két lábához kapcsolható költségek itt is levonhatók a nyereségből, a devizában felmerült költségeket ugyanúgy a felmerülés napján érvényes hivatalos MNB árfolyammal kell forintosítani.

Azonban ha a fenti példában említett BMW részvény tranzakciót végrehajtom, de az eladásból befolyt eurót nem váltom vissza forintra azonnal, hanem csak később, amikor a forint például 400-ig gyengült tovább az euróval szemben, akkor ezen újabb nyereség után már nem kell adót fizetnie az adózónak, amennyiben ezen tevékenysége nem üzletszerű.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelem esetén csak az adott befektetési szolgáltatónál elért nyereséget, illetve veszteséget lehet szembeállítani?

Nem, ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelem esetén az adott évben az ügyletek nyeresége, illetve vesztesége nem csak befektetési szolgáltatónként, illetve egyes ügyletenként, hanem az adott adóévben az adott befektető összes ügyletére nézve állítható szembe, függetlenül az igénybe vett befektetési szolgáltatók számától.

A KBC Securities Magyarországi Fióktelepe miért nem számolja ki ügyfeleinek, hogy mennyi a pontos adóalapjuk az adott évben?

Egyrészt a Személyi jövedelmeadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/A. § (5) bekezdése kifejezetten előírja, hogy az adózónak saját nyilvántartást kell vezetnie az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteiről, s adóbevallását ezen nyilvántartás – és a szolgáltató által megküldött bizonylat – alapján kell elkészítenie.

Másrészt a hatályos törvények szerint a különböző befektetési szolgáltatóknál lebonyolított vételi és eladási ügyleteinket is szembeállíthatjuk egymással, így egyetlen szolgáltató sem tud pontos kimutatást nyújtani ügyfeleinek arról, hogy mekkora a lehetséges legalacsonyabb adóalap, amit az adott évben végzett ellenőrzött tőkepiaci műveletei alapján az ügyfél megállapíthat.

A fentiektől függetlenül társaságunk természetesen minden lehetséges segítséget megad ügyfeleinek ahhoz, hogy könnyedén elkészíthessék adóbevallásukat. Az adóalap kiszámításához használhatja az általunk kiállított bizonylatot az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteiről, de még egyszerűbb, ha a WebBroker rendszerünk értékpapír-forgalmi naplóját, vagy nyereség/veszteség menüpontját használja, ahol az Excel táblázatkezelővel kompatibilis formátumban letöltheti számítógépére az értékpapírforgalmát.

Hogyan tudom könnyen összesíteni a KBC Securities által vezetett számlákon elért nyereségemet/veszteségemet?

Az adóalap kiszámításához használhatja az általunk küldött bizonylatot a tőzsdei ügyletekről, a WebBroker rendszerünk értékpapír-forgalmi naplóját, ahol az Excel táblázatkezelővel kompatibilis formátumban letöltheti számítógépére az értékpapírforgalmát, illetve a nyereség/veszteség menüpontban található kimutatást.
Adóhatósági ellenőrzés esetén az ügyfél által vezetett nyilvántartás a mérvadó.

Mi az az adókiegyenlítés?

Az adott adóévben ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken realizált összes nyereség/veszteség szembeállítható az előző 2 évben elszenvedett veszteségekkel/nyereségekkel, ha azokat a veszteségeket/nyereségeket az adózó a korábbi adóbevallásaiban feltüntette.

Ha például egy adóévben az adózónak összesen 100 ezer forint nettó nyeresége keletkezett ellenőrzött tőkepiaci ügyleteiből, de az előző adóévben volt összesen nettó 100 ezer forint vesztesége, amit az adóbevallás megfelelő „a” oszlopában (veszteség), valamint a kapcsolódó sorának „c” oszlopában (veszteség adója) feltüntetett, akkor ez a két eredmény szembeállítható egymással, s így nem kell adót fizetni az adóévi nyereség után.

Ugyanez fordítva is alkalmazható, így ha az előző két évben az adózónak nyeresége volt, amit bevallott az adóbevallásában és megfizette a jövedelem után az adót, akkor az eseteleges következő évi veszteség szembeállítható a korábbi évek nyereségével, s az adózó így adót igényelhet vissza.

Kap-e tájékoztatást az adóhatóság a befektetési szolgáltató társaságtól az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelemről?

Igen, jogszabályban előírt kötelezettség alapján társaságunk rendszeresen adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak ügyfeleink ellenőrzött tőkepiaci műveleteiről. Hogy a befektetési szolgáltatók milyen adatokat szolgáltattak adott évben az ügyfelek tranzakcióiról az adóhivatalnak, azt bárki megnézheti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján.

Hogyan kell adóznom a BÉT normál kereskedésében vásárolt magyar részvényem (például Magyar Telekom) által fizetett osztalék után?

A BÉT-en kereskedhető magyar cégek (például a Magyar Telekom) a magyar magánszemély kisrészvényeseknek kifizetett osztalékból azonnal levonják az adót (jelenleg 15%*), s csak a nettó osztalékot utalják át. Ezek a cégek igazolást küldenek minden részvényesnek a fizetés után arról, hogy mennyi bruttó osztalékot fizettek, abból mennyi adót vontak le, s így végül mennyi nettó osztalék került az adózó számlájára.

Mindebből következik, hogy a magyar magánszemély adózónak már nem kell további adót fizetnie az osztalékjövedelme után, az adóbevallásában ugyanakkor fel kell tüntetnie ezt az osztalékot.

Miként kell adóznom a külföldi tőzsdéken, ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében vásárolt részvényeim által fizetett osztalék után?

Amikor az ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében vásárolt külföldi tőzsdei részvények osztalékot fizetnek, általában akkor is csak a nettó osztalék érkezik meg az adózó számlájára, a bruttó osztalékból az adót levonja a kifizető társaság és/vagy valamelyik, a tranzakcióban közreműködő közvetítő. Ha a levont adó nem éri el a magyar jogszabályok által előírt mértéket (jelenleg 15%*), akkor társaságunk automatikusan levonja a különbözetet és továbbítja azt az adóhatóságnak.

Az adózónak az osztalékjövedelmet ezekben az esetekben is fel kell tüntetnie az adóbevallásában, a devizás tételeket a kifizetés napján esedékes hivatalos MNB árfolyammal kell forintosítani.

Az információt arról, hogy az adott részvény Ügyfelünknek mennyi osztalékot fizetett, abból mennyi adó került levonásra társaságunk, és mennyi a nemzetközi szereplők által, illetve hogy mekkora, immáron nettó összeg került végül Ügyfelünk számlájára, megtalálja a WebBroker rendszerünk pénzforgalmi kimutatásában, vagy a társaságunk által Ügyfelünknek eljuttatott erről szóló év végi igazolásban.

Ha például Ügyfelünknek a 2015-ös évben a frankfurti Xetra piac normál kereskedésében vásárolt BMW részvényei osztalékot fizettek, akkor a német-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény alapján maximum 15% forrásadó kerülhetett levonásra, amihez az illetőséget igazolni kell. A fennmaradó 1%-ot (a magyar 16%-os adó és az egyezmény alapján levonandó 15% különbséget) Magyarországon kell megfizetni, ez az a rész, amit társaságunk automatikusan levon és az adóhatóságnak eljuttat. Amennyiben az osztalék 2016-ban került jóváírásra már nincs +1 %

Sajnos azonban nagyon gyakran előfordul, hogy mire Ügyfelünk Társaságunknál vezetett számlájára a külföldi osztalék eljut, a kibocsátó vagy a tranzakcióban résztvevő egyéb közvetítők valójában több adót vonnak le, mint amennyit a magyar törvények, vagy a kettős adóztatást elkerülő egyezmények (vagy éppen azok hiánya) alapján szükséges lett volna. Ennek sok oka lehet, például az említett illetőség igazolásának a hiánya. Ez ellen a többlet adózás ellen Társaságunk sajnos semmit nem tud tenni, ilyen esetben adó-visszaigénylésről a kibocsátónál, vagy az illetékes külföldi adóhatóságnál érdeklődhet az adózó.

A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy egy-egy ilyen illetőségi igazolásnak, vagy adó-visszaigénylésnek gyakran olyan adminisztrációs terhe és tranzakciós költsége van, amely összességében veszteségessé teszi az egész procedúrát.

A KBC Equitas rendszerein keresztül elérhető/forgalmazott befektetési jegyeken elért jövedelmet is be kell vallanom az adóbevallásban?

Nem, a KBC Equitas rendszerein keresztül forgalmazott befektetési jegyeken elért jövedelem kamatjövedelemnek minősül, így Társaságunk az ilyen nyereség után az adót a jegyek értékesítésekor automatikusan levonja, ezt a jövedelmet nem is kell külön bevallani.

A diszkontkincstárjegyek hozama milyen jövedelemnek minősül?

A diszkontkincstárjegyek hozama kamatjövedelemnek minősül, így az ilyen bevételt az adóbevallásban nem kell feltűntetni, a jövedelme után az adót Társaságunk automatikusan levonja.

Milyen mértékű adó terheli a kamatjövedelmet?

A kamatjövedelem után az adó mértéke 15 %*.

Kell-e egészségügyi hozzájárulást (EHO) fizetni az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelem után?

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelem után egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni.

Kell-e egészségügyi hozzájárulást (EHO) fizetni a tőzsdei részvényeim által fizetett osztalékok után?

Az EGT tagállamok (köztük Magyarország) tőzsdéin vásárolt részvények osztaléka után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. 

Érdemes arra odafigyelni, hogy például az USA nem EGT tagállam, így az amerikai részvények osztaléka után egészségügyi hozzájárulás is fizetendő, ami 14%! Ezt az összeget társaságunk automatikusan levonja az osztalékokból és továbbítja az adóhatóságnak. Ügyfeleinknek a befizetéssel nem kell bajlódnia, de az adóbevallásban a levont 14%-os EHO-t szerepeltetni kell.

Jó tudni, hogy a 14%-os EHO fizetésnek van egy éves 450 ezer forintos maximuma. Ha ügyfelünk nyilatkozik társaságunk felé arról, hogy adott évben már befizetett, vagy be fog fizetni ekkora 14%-os EHO-t, abban az esetben társaságunk nem vonja le a nem EGT tőzsdéken vásárolt részvények osztalékából a 14%-os EHO-t.

Kell-e egészségügyi hozzájárulást (EHO) fizetni a kamatjövedelem után?

2013. augusztus 1-től szinte minden, az SZJA törvény szerinti kamatjövedelem után egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie a befektetőknek, ami jelenleg 6%. Ezt az összeget társaságunk automatikusan levonja a kamatjövedelemből és továbbítja az adóhatóságnak. Ügyfeleinknek sem a befizetéssel, sem a bevallással nem kell bajlódnia.

A magyar állampapírokból származó kamatjövedelem mentes az EHO fizetési kötelezettség alól. Azok a befektetési alapok is mentesülnek, amelyek legalább 80%-ban magyar állampapírokat tartanak a portfóliójukban.

A TBSZ számlákon végzett tranzakciók után hogyan kell adózni?

A TBSZ számlákon végzett tranzakciók után nem kell adót (egészségügyi hozzájárulást sem) fizetni és bevallást sem kell készíteni az itt elért jövedelmekről.

Ha azonban a tartós befektetési számlát a gyűjtőév zárásától számított 3 éven belül megszüntetjük, akkor nem csak a 15%*-os adót kell megfizetnünk, hanem 6%-os EHO-t is. Mindezt a teljes elért lekötési hozam után, tehát nem csak a kamatjövedelmek után. Ha ilyen módon feltörjük a TBSZ-t, akkor a 15%*-os adót magunknak kell bevallanunk és befizetnünk, a 6%-os EHO-t viszont a szolgáltatónk vonja le és fizeti be. Kivéve akkor, ha nincs elegendő fedezet a számlán az EHO levonására, mert ekkor ezt is az ügyfélnek kell bevallania és befizetnie. Az EHO fizetési kötelezettség persze a 2013. augusztus 1. előtt nyitott TBSZ számlákra nem vonatkozik, csak azokra, amiket e határidő után nyitottunk.

Ha a tartós befektetési számlát a gyűjtőév zárásától számított 3 éven túl, de 5 éven belül szüntetjük meg, akkor csak 10%-os adót kell megfizetnünk a teljes elért lekötési hozam után. Ha ilyen módon feltörjük a TBSZ-t, akkor a 10%-os adót magunknak kell bevallanunk és befizetnünk.

Ha a tartós befektetési számlát a gyűjtőév zárásától számított 5 éven túl megtartjuk, úgy az ott elért jövedelem teljesen adó és EHO mentes.

A nyugdíj-előtakarékossági számlákon végzett tranzakciók után hogyan kell adózni?

A nyugdíj-előtakarékossági számlákon végzett tranzakciók után nem kell adót fizetni (egészségügyi hozzájárulást sem) és az adó bevallásban sem kell feltüntetni az itt elért jövedelmeket. Amennyiben a nyugdíj-előtakarékossági számla nem a jogszabályokban előírt feltételek szerint szűnik meg (feltörjük a számlát nyugdíjas korunk előtt), a fenti kedvezmény nem alkalmazható.

Fontos továbbá, hogy a NYESZ-re érkezett osztalékjövedelem kivétel, ez ugyanúgy adóbevallásban feltüntetendő, s ugyanúgy adózik, mint a normál számla esetében. 

Amennyiben a meghatározott idő előtt pénzt vesz fel a számlájáról (befizetés, osztalék, hozam, stb.), az nem nyugdíj-célú szolgáltatásnak minősül. Ezáltal nemcsak a felvett összeg válik adókötelessé, hanem az egész Nyugdíj-előtakarékossági Számlán nyilvántartott, befizetést meghaladó értékű követelés. Ezen felül a szolgáltatás igénybevételének évében a számlatulajdonos nem jogosult adójóváírásra, valamint az eddig igénybevett adójóváírásokat 20%-os büntetőkamattal növelten vissza kell fizetnie.

A NYESZ számlán elért jövedelmek után nem kell 6%-os EHO-t fizetni, akkor sem, ha idő előtt felbontjuk a számlát.

Kell-e számlát kiállítania a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének az általa levont jutalékokról, díjakról az Ügyfelei részére?

Nem, mert társaságunk pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatásai és az ügyfélszámlák vezetése az Általános Forgalmi Adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 86. § (1) bekezdése szerint adómentes tevékenységnek minősülnek.

Számla helyett – igény esetén – társaságunk számviteli bizonylatnak minősülő számlaértesítőt juttat el Ügyfeleihez az általuk választott gyakorisággal. A költségek igazolása szempontjából, ezen számviteli bizonylat igazoló ereje megegyezik a számláéval. A számlaértesítő szolgáltatásunkra vonatkozó igényét az Ügyfélszolgálaton, vagy a WebBroker rendszerben jelezheti.


tőzsdedíjak
 

Mik azok a tőzsdedíjak?

A megszokott kereskedési költségek, jutalékok mellett a világ egyes tőzsdéi különböző tranzakciós díjakat is kivetnek az ott kereskedő befektetők ügyleteire. Ezek gyakran olyan adók, vagy illetékek, amelyek valójában nem is a tőzsde, hanem az adott ország költségvetését gyarapítják.

Milyen országokban számítanak fel tőzsdedíjakat?

Magyarország, s így a Budapesti Értéktőzsde ilyen díjakat jelenleg nem számol fel, ezért ezek hazánkban viszonylag ismeretlenek, azonban az amerikai tőzsdéken például évtizedek óta együtt élnek a befektetők a „SEC fee” néven emlegetett költségtétellel. A Londoni Értéktőzsdén kereskedők előtt az ott kivetett hasonló díj például „Stamp duty”-ként ismert, de az ír, vagy a szerb piacon aktív tőzsdézők előtt sem ismeretlenek ezek a költségek. Legutóbb Franciaország, majd Olaszország vezett be tranzakciós adót az értékpapírok adóztatására.

Mekkora a tőzsdedíjak mértéke?

Erősen változó, hogy a tőzsdék mekkora díjat vetnek ki, és az is, hogy az ügylet melyik lábára: az amerikai piacon a díj szinte minimális és a szerb piachoz hasonlóan a vételt nem, csak az eladási tranzakciókat terhelik meg. Mindeközben a londoni és az ír értékpapírok esetében a díj már jóval jelentősebb, s éppen fordított a helyzet: ott a vételi tranzakció után kell extra költséget fizetni, eladás esetén azonban nem. Ha ez nem lenne elég, az egyes országok a tőzsdedíjak mértékét viszonylag gyakran változtatják is (például évente), s ráadásul nem is minden eszközosztályra vetik ki (Londonban például ETF kereskedés után nem kell fizetni a stamp duty-t).

A tőzsdedíjak naprakész értékét nem tudjuk biztosítani, iránymutatásnak azonban itt láthatók az értékek a főbb piacokról:

Ország Tőzsdedíj mértéke Levonás módja
USA 0,00221 % eladás
UK 0,5 % vétel
Franciaország 0,3 % vétel
Olaszország 0,1 % vétel
Írország 1 % vétel

Az éppen aktuális Sec Fee-ről ezen a linken, a Stamp Duty-ról pedig ezen az oldalon talál részletes angol nyelvű tájékoztatást.

Ki fizeti a tőzsdedíjakat?

Cégünk jutalékstruktúrája a tőzsdedíjakat/tranzakciós adókat nem foglalja magában, rendszereink ezeket a tételeket minden esetben a jutalékokon felül vonják le ügyfeleink számlájáról kereskedési költségként. Kereskedési rendszereinkben jól láthatóan feltüntetjük, hogy egy-egy tranzakió esetén mekkora volt a brókeri jutalék és mekkora az adott eszközhöz/piachoz kapcsolódó tőzsdedíj / tranzakciós adó.

Fontos, hogy tranzakciós adót / tőzsdedíjat nem minden külföldi tőzsde számít fel, mértéke sok esetben elenyésző, valamint levonásának módja (eladás vagy vétel esetén) változó az egyes piacokon.

Hogy néz ki mindez a gyakorlatban?

A jelenlegi szabályozás szerint az amerikai piacokon eladásnál, az angol tőzsdén pedig vételnél kerül levonásra az illeték. Az amerikai piacokon jelenleg 0.00224% a „Sec Fee”, míg az angol tőzsdén 0,5 % a „Stamp Duty” mértéke.

Például, ha ügyfelünk Google részvényt ad el a Nasdaq-on 1200 USD értékben, akkor a KBC Equitas rendszeriben a pénzforgalomnál a kondíciós listában meghatározott 6,99 USD (minimum jutalék) összegen kívül megjelenik további 0,027 USD is a tranzakció költségei között. Ez a tőzsdedíj.

Amennyiben Ön a londoni tőzsdén (LSE) vesz Tesco részvényt 2200 GBP-ért, a 9,99 GBP (minimum jutalék) összegen kívül 11 GBP tőzsdedíj is megjelenik a tranzakció költségei között.

A fenti információkat utoljára 2013. február 28-án frissítettük.