Termékkatalógus

 

Terméklapok

 a befektetési portfolió felépítése

Egy befektetés elvileg sohasem teljesen kockázatmentes. És nincs olyan dolog, hogy ideális befektetés! Hiszen az kivételesen magas hozamot nyújtó, teljesen kockázatmentes befektetés lenne.

Ezért, valamennyi befektetőnek, attól függően, hogy mekkora hozamot szeretne elérni, meg kell határoznia, hogy mekkora mértékű kockázatvállalásra van felkészülve, és ha egyszer ez a kockázati profil meghatározásra került, különböző befektetési termékeket vásárol egy kiegyensúlyozott befektetési portfoliót kialakítva. Ugyanakkor, a kockázat nem az egyedüli döntő tényező a befektetés típusára nézve. A befektetés időtávja, a tőke rendelkezésre állása, a hozam és a fizetendő adók jelzik, hogy valamennyi befektetés különböző. Szükség van arra is, hogy ezeket a változó tényezőket is figyelembe vegye a befektető.

A gazdaságban hosszabb-rövidebb növekedési és recessziós időszakok tapasztalhatók. A részvényekben, kötvényekben és likvid eszközökben lévő befektetésekre ezek az időszakok különbözőféleképpen hatással vannak, így bizonyos pénzügyi eszközök jobban fognak teljesíteni, mint mások. A részvények, kötvények és likvid eszközök portfolión belüli arányát ezért folyamatosan változtatni szükséges. Ezt úgy nevezik, hogy diverzifikálás, azaz szétterítés. A diverzifikáció a kockázat csökkentése, megosztása  azáltal, hogy hogy különböző pénzügyi eszközökbe (portfolió) történik a befektetés. A diverzifikáció segítségével lehetséges egy adott elvárt hozam biztosítása mellett csökkenteni a kockázatot.

Egy portfolió kialakításánál a befektetőknek figyelembe kell továbbá venniük az adózási szempontokat és tervezett jövőbeli befektetéseiket annak érdekében, hogy képesek legyenek azokat egy meglévő portfolióba integrálni. Fel kell tenniük a kérdést magukban, hogy melyik tőzsde, mely részvények és mely szektorok ajánlják a legjobb kilátásokat és mely devizák mutatnak lehetőséget arra, hogy erősödni vagy gyengülni fognak a befektetők nemzeti valutájával szemben. Bizosítaniuk kell majd továbbá, hogy pénzük megfelelő számú piac és értékpapír között van elosztva.

Ez a brosúra nem azért készült, hogy megmondja, hogy mi a legjobb stratégia vagy diverzifikáció. Ahhoz természetesen túl sok személyes tényező van, amelyet figyelembe kell venni, hogy felmérjük az Ön kockázati profilját.

Ennek a katalógusnak a célja, hogy áttekintést nyújtson a KBC Securities által az ügyfeleknek kínált főbb pénzügyi eszközökről. Valamennyi befektetési instrumentumnál leírjuk annak főbb jellemzőit, erősségét és gyengeségét.  Az ismertető segítséget nyújt a különböző instrumentumokhoz kapcsolódó kockázatok megismeréséhez és megértéséhez, ezáltal segíthet a megfelelő befektetési termékek kiválasztásában.

Egy befektetéshez kapcsolódó kockázat különböző tényezőkből adódhat. A legfontosabb kockázatok az adóskockázat, likviditási kockázat, piaci kockázat és annak kockázata, hogy egy befektetés nem generál rendszeresen befolyó jövedelmet. A lehetséges kockázatok definíciója a következőképpen foglalható össze:

  • A piaci kockázatot a főbb közbenső áringadozások mutatják. Ezt okozhatja a deviza árfolyamok változása (árfolyamkockázat), de a kamatláb változások (kamatkockázat) vagy részvény piaci ingadozások úgyszintén.
  • Az adóskockázat (hitelkockázat) annak a valószínűsége, hogy a vállalat vagy a kibocsátó nem fogja tudni teljesíteni kötelezettségeit. A legtöbb esetben ezt az adós rossz pénzügyi helyzete vagy küszöbön álló csődje okozza.
  • A likviditási kockázat annak kockázata, hogy egy pénzügyi eszközt csak nehézségekkel fogunk tudni értékesíteni annak lejárata előtt.
  • Az árfolyamkockázat annak kockázatát jelenti, hogy befektetésünk értékére a devizaárfolyamok változásai hatással vannak.
  • A kamatkockázat annak kockázata, hogy befektetésünk értékére hatással vannak a piaci kamatlábak változása.
  • Az inflációs kockázat azt jelenti, hogy befektetésünk értékére hatással van az általános árszínvonal emelkedése.
  • A környezeti tényezőktől függő kockázat annak kockázatát jelenti, hogy befektetésünk értékére hatással vannak a környezeti tényezők, mint pédául az adózás.

A kötvény portfolió szétterítése több kibocsátó között számottevően csökkenteni fogja az adóskockázatot, míg a portfolió diverzifikálása több deviza között csökkenteni fogja az árfolyamkockázatot, amelynek ki van téve. A kamatkockázatot azzal csökkenthetjük, ha portfoliónkba pénzpiaci befektetéseket is válogatunk.

Annak megállapítása, hogy Ön végső soron mekkora kockázatot hajlandó vállalni, több tényezőtől is függ. Egyike ezeknek, hogy mennyire idegenkedik Ön a kockázattól. Egyéb tényezők például az Ön befektetési idő horizontja, vagy az az időszak, amelyre le tudja pénzét kötni. Mindazonáltal, az általános szabály az, hogy a befektetők csak akkor hajlandók magasabb kockázatot vállalni, ha ennek eredményképpen magasabb hozamot realizálhatnak. Ezen ok miatt ez a katalógus a különböző befektetési instrumentumok várható hozamaival is foglalkozik. A katalógus célja, hogy segítséget nyújtson Önnek ahhoz, hogy az egyes befektetési termékeket és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokat megismerje, továbbá, hogy segítse Önt a jövőbeni befektetési döntéseinek meghozatalában.

 

Az egyes kockázati típusok

  • Visszafizetési kockázat, azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. 
  • Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. 
  • Devizakockázat, azaz a deviza-árfolyam változásából eredő kockázat. 
  • Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt — bármikor — nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a befektetés piaci értékére.  
  • Kamatkockázat, azaz annak kockázata, hogy egy értékpapír piaci értékét befolyásolják a kamatváltozások (pl. jegybanki alapkamat, BUBOR stb.) 
  • Inflációs kockázat, azaz annak kockázata, hogy az infláció egy értékpapít paci értékét a készpénzre gyakorolt hatásánál nagyobb mértékben befolyásolja. A hátralevő futamidőtől és az inflációs várakozásoktól függően változhat. (Pl. a magas inflációs várakozások csökkentik egy fix kamatozású kötvény piaci árát)
  • Külső tényezőkhöz kapcsolódó kockázat, azaz annak kockázata, hogy egy értékpapír piaci értékét olyan külső tényezők befolyásolják, mint pl. az adórendszer. 

Adózás

Az Szja törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén — tekintettel a tőzsdei forgalmazásra — a részvényhez kapcsolódó hozamok (értékesítéshez kapcsolódó árfolyamnyereség) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősülnek, amely jövedelemből a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe nem von le kamatadót az ügyféltől, az adót önadózással kell bevallani és megfizetni az adóévet követően, a kifizető által kiállított igazolás alapján. A jelenlegi adójogszabályok értelmében az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken elért árfolyamnyereséget vagy hozamot, mint ügyleti nyereséget 15% személyi jövedelemadó terheli. Kivételt képeznek a Nyugdíj-előtakarékossági számlán és a Tartós befektetési számlán elhelyezett befektetések, amelyekre speciális adózási szabályok vonatkoznak.

Az Szja törvény hatálya alá nem tartozó személyektől (például: jogi személyek stb.) nem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe személyi jövedelemadót, azt a mindenkor hatályos, adott személyekre vonatkozó adózási törvények alapján kell elszámolni.

Az adókiegyenlítés során az adóévben realizált ügyleti nyereség csökkenthető az adóévben, vagy az azt megelőző két adóévben bevallott, de még nem figyelembevett ügyleti veszteség összegével. Továbbá, az ügyleti nyereség csökkenthető a járulékos költségekkel, mint pl. tőzsdei bizományosi díjak, illetve számlavezetési díjak. 

Az EGT-államokon kívüli tőzsdéken elért ügyletek árfolyamnyereségét, ill. a tőzsdén kívüli részvényügyletek árfolyamnyereségét, 15% személyi jövedelemadó + 14% egészségügyi hozzájárulás (EHO) terheli, amelyet a kifizető von le, mert ezek az ügyletek árfolyamnyereségből származó jövedelemként adóznak.

A tőzsdei részvények után kapott osztalékot 15% adó terheli, amennyiben az adott részvény bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama. Amennyiben, a fentiek tőzsdéken kívül bejegyzett részvény fizet osztalékot, akkor 14% egészségügyi hozzájárulás (EHO-t) is terheli az osztalékot. Az osztalékadót és az egészségügyi hozzájárulást a kibocsátó vonja le, a befektetők számláján már az adózott, nettó összeg kerül jóváírásra. 



A Termékkatalógus, valamint a kapcsolódó terméklapok célja, hogy tájékoztatást adjanak az egyes termékcsoportba besorolható pénzügyi eszközökbe történő befektetéssel kapcsolatos általános tudnivalókról, kockázatokról, valamint azokról a várható (becsült) költségekről, amelyekkel az ügyfélnek számolnia szükséges a Fióktelepnél kötött ügyletei során.

A Fióktelep a Termékkatalógus, valamint a kapcsolódó terméklapok útján nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak továbbá nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetési ajánlásnak, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, marketingközleménynek, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak. Társaságunk az Ügyfél számára elérhető esetleges adókedvezményekről sem köteles tájékoztatni az Ügyfelet. A Termékkatalógusban megadott adójogszabályi rendelkezések, adómértékek a 2018. január 3-án hatályos jogszabályi állapotot tükrözik, így később változhatnak.