Első ránézésre igen ijesztőnek tűnik, hogy a Mol a legfontosabb eredménysoron (CCS EBITDA) igen jelentősen elmaradt a piaci várakozásoktól. Meglehetősen sokáig kellene visszamennünk az időben, hogy hasonlóan nagy, 13 százalékos elmaradást lássunk ezen a soron, ráadásul úgy, hogy a fontosabb szegmensek, vagyis az upstream és a downstream egyaránt várakozások alatt teljesített.
A Mol mentségére legyen szólva, hogy a gyenge teljesítményben számos egyszeri tétel is szerepet játszott. Ezeket leszámítva nem lenne ezért ennyire gyenge a kép, igaz túl acélos sem. Az EBITDA szintű gyengeség természetesen az alsóbb sorokra is lecsorog, a nettó profitnál így már 39 százalékos elmaradás látszik a konszenzustól.
Fontos azt is kiemelni, hogy bár a jelentés önmagában nem fest túl jól, a menedzsment megerősítette az idei éves korábbi prognózisait. Vagyis 2,3 milliárd dolláros vagy feletti CCS EBITDA termelést várnak, igen erős, 1,3 milliárd dolláros vagy afeletti szabad készpénz termeléssel.
De mégis mi történt?
Érdemes lehet a downstream szegmenssel és azon belül is a finomítással kezdeni a sort, hiszen a konszenzustól való 17 százalékos elmaradás oka elsősorban itt keresendő. A vegyipari szegmensben ehhez képest nagy meglepetés nem történt, azt már korábban is lehetett látni, hogy a marzsok tovább szűkültek, ami tovább húzta lefele az eredménytermelést.
A finomításban viszont a külső környezet kiváló volt, a marzsok nagyon jól alakultak, ehhez képest éves alapon 17 százalékkal esett vissza az eredménytermelés. Ezt annak köszönhetjük, hogy a szegmensben a harmadik negyedévben a tervezett finomítói leállások voltak, amivel részben az elemzők is számolhattak. Ez alacsonyabb volumenekhez és magasabb költségekhez vezetett, a jelentés a szerint az összes egyszeri jellegű költség ezek miatt 50 millió dolláros lehetett, amiből a negyedik negyedévben 20 millió dollárnyi visszajöhet. Leszámítva ezeket az egyszeri tételeket, a konszenzustól valamelyest továbbra is elmaradna az eredménytermelés, de jóval kisebb, nagyságrendileg 1-2 százalékos mértékben.
De mi történt a kitermelés szegmensben?
Az upstream EBITDA termelés 8,5 százalékkal marad el a várakozásoktól. Ez nem kevés, nagyrészt annak lehet betudható, hogy a volumenek alacsonyabbak lettek, saját várakozásainknál mindenképpen. Ebben az északi-tengeri kitermelés ismételt visszaesése játszotta csaknem egyedül a főszerepet, lényegében nagyrészt emiatt csökkent a kitermelés 104,4 ezer hordós napi szintre a megelőző negyedéves 109 ezer hordóról.
A kedvezőtlen volumenhatás mellett (amiben egyszeri leállások szintén szerepet játszottak), a költségek is emelkedtek. Részben a gyengébb dollár miatt erre lehetett számítani, azonban azon felül is van egy megugrás, az egy kitermelt egységre jutó költség ugyanis csoportszinten az utoljára 2015-ben látott 7 dollárra hízott az előző negyedévi 5,7 dollárról. Az északi-tengeren voltak egyszeri költségtételek a harmadik negyedévben, ráadásul ezúttal nem voltak olyan pozitív hatások, mint az előző negyedéves egyiptomi követelés visszaírás.
Ami ennek ellenére is erős volt
Nem voltak egyszeri tételek, ezért a kiskereskedelmi szegmens ismét jól teljesített. A 34,4 milliárd forintos EBITDA termelés csúcsnak számít, 10 százalékos növekedés a bázishoz képest. Úgy ráadásul, hogy az eladott volumenek ennél kisebb mértékben, 3 százalékkal nőttek, a töltőállomások száma pedig éves alapon csökkent. A Fresh Cornerek számít tovább hízott, ezzel együtt pedig a nem üzemanyag típusú termékek értékesítése is javulhatott.
Szépen jön le az eladósodottság
Fontos persze látni, hogy bár közel sem lett kimagasló a Mol negyedéves jelentése, azért összességében az EBITDA termelés így is egy kellően erős (az elmúlt három év átlagának megfelelő) szintet tudott elérni. A Mol készpénztermelése továbbra is erős, ami a negyedévben tovább apadó eladósodottsági mutató alakulásában is lecsapódott. A nettó eladósodottsági ráta 17 százalékra esett vissza 21 százalékról, ami igen alacsony szintet jelent az elmúlt éveket vizsgálva. A vállalatnak van kapacitása, hogy akár akvizíciókon keresztül, vagy a részvényesi visszajuttatás emelésén keresztül többet költsön.
