Erős évet zártak 2021-ben a tőzsdék, a befektetők pedig örülhettek a remek hozamoknak nemcsak az amerikai, hanem az európai részvényeknél is. Az év második felében viszont felütötte fejét az infláció, a monetáris politika pedig egyre erősebb válaszokat készül adni, ez jelentős kockázatot jelent így a sokat erősödő részvényeknek is. A kötvények hozamai így javulhatnak, de érdemi alternatívát várakozásainknak megfelelően továbbra sem jelentettek 2021-ben, ráadásul az inflációt figyelembe véve még gyengébb reálhozamokat lehetett látni. Mostani, szokásosnak nevezhető évindító nagyelemzésünkben főleg a jelenlegi helyzetre és az éves kilátásokra fókuszálunk, a könnyebb olvashatóság miatt pedig jól elkülöníthető fejezetekre osztottuk a főbb témákat.

1) Izgalmas volt 2021

2) Járványhelyzet

3) Erősödő pályán a gazdaság

4) A monetáris és fiskális politika kihívásai

5) Mit áraz a kötvénypiac?

6) Folytatódik a részvénypiacok szárnyalása?

7) Mi lesz a hazai piacon?

8) Merre tovább nyersanyagok?

9) A kockázatokról sem szabad elfeledkezni

 

1) Izgalmas volt 2021

2021 talán kevésbé volt rendhagyó esztendő, mint a 2020-as, ugyanakkor így is bőven voltak izgalmak a tőkepiacokon, nem volt unalmas a tavalyi év sem befektetők számára. A koronajárvány természetesen, ahogy 2020-ban, úgy 2021-ben is központi téma volt, és a gazdasági fundamentumokon túl most is a járványhírek, az új variánsok megjelenésével kapcsolatos kutatások, illetve a társadalmi-járványkezelési szabályokra jól illő „húzd meg-ereszd meg” típusú hírek domináltak. Ilyen környezetben kellett a gazdasági döntéshozóknak, illetve a monetáris politikát alakító szereplőknek reagálni, és persze ezekre kellett a befektetőknek is jó válaszokat adni.

A tavalyi első szakaszában újabb járványhullám bontakozott ki, ugyanakkor az is látszott már nyárra, hogy a szezonalitás a pandémia velejárója lesz, és a nyári hónapokban hazánkban is sokkal jobb helyzet alakult ki, például a labdarúgó EB-t is meg lehetett tartani. Az élet tehát szépen lassan - de a hangsúly a lassan szón van – áll vissza a megszokott kerékvágásba, ez pedig a tőkepiacoknak így nem kedvezőtlen környezet.

Ősszel azért látszódott, hogy a járványkezelés mellett a monetáris politikára is fontos szerep hárulhat már idővel, hiszen egyre több helyen jelent meg az infláció, így a piacok is kicsivel idegesebbé váltak. Az omikron variáns szintén kockázatként jelent meg az elmúlt hónapokban, így ha 2020-hoz nem is hasonlítható híráradat zúdult a befektetőkre 2021-ben, de azért bőven volt miért kapkodniuk a fejüket.

1.1 Erősek voltak a részvények

A 2021 elején publikált évindító nagyobb elemzésünkben már kiemeltük, hogy az alternatívák nem igazán tűnnek erősnek, emiatt pedig a részvényekben továbbra is lehet erő. A 2021-es végső teljesítmény ugyanakkor inkább meglepetésként értékelhető, mivel az S&P 500 közel 27 százalékot tudott erősödni, és nagyon jól szerepeltek az amerikai indexek.

Nagy panaszra az európai papíroknak sem lehet oka, a német DAX is több mint 15 százalékot tudott menetelni. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezt főleg az év első hónapjaiban produkálta a DAX, április közepétől már inkább sávozás vette kezdetét. A stabil erősödés tehát az év egészét tekintve végig fennmaradt az év elejétől számítva, ugyanakkor főleg az első pár hónap miatt.

A magyar tőzsde ehhez képest felülteljesítő volt, mivel a BUX 20 százalékot tudott erősödni. Ott van viszont az a tény, hogy november eleje óta inkább gyengébb pályán mozog a BUX index is, így pont 2020 november eleje és 2021 november eleje között egy éven keresztül tudott nagyon sokat erősödni a hazai piac. A hazai parkett viszont ezzel együtt is jól szerepelt, és korábbi optimizmusunkat is visszaigazolva érezzük.

1.2 Nem volt erő a kötvényekben

A kötvényeknél leginkább az év első pár hónapja hozott izgalmakat, itt látható volt egy nagyobb hozamemelkedés például az USA-ban, de az év későbbi részében ez korrekcióba fordult. Akár az amerikai, akár a német 10 éves hozamot nézzük, a 0,5-0,3 százalékpontos emelkedés nem igazán sok, és még mindig nagyon alacsony szinten vannak a hozamok.

Emiatt a kötvénybefektetések érdemi hozamra nem voltak képesek, sőt az amerikai hosszú lejáratú kötvényekre fókuszáló TLT ETF több mint 6 százalékos mínuszt ért el. Az tehát valóban bejött, hogy a kötvények érdemi alternatívát nem jelentenek, akár a rövid, akár a hosszú oldalt vizsgáltjuk.

Ráadásul azt is látni kell, hogy közben az inflációs számok csak még magasabb szintekre értek el, reálértelemben tehát a nemzetközi kötvénypiacokon sok babér nem termett, ellenben egész látható méretű veszteségeket lehetett realizálni. Ez a trend részben magyarázat a korábbi gondolatainkra is, nem csoda, hogy ilyem környezeten érdemi rotáció a részvényekből kifelé nem tudott megvalósulni.

1.3 Máshol voltak szép pluszok

A hagyományos részvény-kötvény felosztáson túl vannak még bőven érdekességek más eszközöknél is. A nemesfémek például az erős 2019 és 2020 után inkább folytatták a 2020 augusztusában elkezdett korrekciót, és érdemi felpattanás továbbra sem kezdődött el. A mínusz persze csak minimális volt, ráadásul az aranyat jellemzően inkább kiegészítő céllal tartják a befektetők. Mintha az látszódna, hogy az inflációtól hosszabb távon nem annyira tartanak sokan a piacon, részben a hozamszinteket is magyarázza ez, így az arany iránti kereslet sem tűnik felfokozottnak.

A Bitcoin ezzel párhuzamosan jóval volatilisebb időszakon van túl, és majdnem 60 százalékos volt a plusz tavaly. Látni kell viszont azt, hogy a 30 ezer körüli szintekről már április közepére sikerült elérni a 65 ezres szintet, azóta pedig a DAX-hoz hasonlóan inkább oldalazás látható (persze jóval magasabb volatilitással), maximum enyhén magasabb csúcsot sikerült csak ütni. A Bitcoin például a kínai hírek miatt is nincs túl jó formában az utóbbi hetekben, de ettől függetlenül erős éven van túl. A Bitcoinnal kapcsolatos pozitívumokat már a tavalyi évindítóban is kiemeltük, és persze az anyag későbbi részében is foglalkozunk a kriptodevizákkal.

A Bitcoin napi grafikonja (2022.01.05. 14:00)

Az olajat is érdemes még megemlíteni, amivel szintén bővebben is foglalkozunk, a nyersanyag ára ugyanis nagyon sokat erősödött, a Brent az 50 dolláros szintekről bőven 80 dollár fölé is jutott, de a korrekció után is már ismét 80 dollár közelében jár. A kereslet a javuló gazdaság és járványhelyzet kapcsán erősödik, ráadásul a kínálati szűkösséggel együtt fejti ki hatását az olajárakra. A fenti jelenség persze az inflációs folyamatokat tovább fűti, így befektetőként azért a reálhozamok tekintetében ennek van negatív vonzata.

A fentieken túl számos érdekességet ki lehetne még emelni, de a kilátások vizsgálata alighanem jóval érdekesebb, mint a tavalyi évről szóló mini-összefoglaló. A főbb eszközosztályok vagy éppen a makrogazdasági kilátások mellett viszont nem árt külön fejezetként szólni a koronajárványról, és a vírushelyzetről.

2) A járványhelyzet továbbra is fontos

A 2020-as év nagy részét nagyban meghatározta a koronavírus-fertőzöttek száma, a járványellenes korlátozások bevezetése, majd az év második felében a vakcinákkal kapcsolatos remények alakulása. Tavaly év elején pedig már abban reménykedtünk, hogy a 2021-es év már másról fog szólni, azonban a járvány sajnos még mindig nagyban meghatározó volt.

Sőt, a fertőzöttek és a halottak száma még nagyobb is volt, mint 2020-ban, a világszerte regisztrált összes eset száma az év végére már a 290 milliót közelítette, miközben az elhunytak száma nem sokkal maradt el 5,5 milliótól. Az utóbbi egy hétben pedig különösen felgyorsult a vírus terjedése, hétfőn az amerikai napi fertőzöttek száma már az 1 milliót is átlépte, és több napi rekord is megdőlt világszerte.

Jelenleg a legsúlyosabb járványhelyzet, a lakosságarányos napi új esetek számát tekintve, az Egyesült Államokban és a nyugat-európai országokban tapasztalható. Ez már az omikron variáns felfutásával magyarázható. Az új variáns kiindulási helyén, Dél-Afrikában már csillapodik a helyzet, Ázsiában és Óceániában pedig még nem annyira gyorsult fel az új járványhullám.

A részvénypiacok a tavalyi év első felében próbáltak már a járvány vége felé tekinteni, a befektetők a vakcinák hatékonyságában és az átoltottság gyors fejlődésében bíztak. Egy évvel ezelőtt a szakértők már 60-70 százalék körüli átoltottságnál már a nyájimmunitásban bíztak. Ezt a szintet nyárra a fejlett országok többsége elérte, azonban az őszre kiderült, hogy még így sem szabadulhat meg a társadalom a járványtól. A delta variáns a korábbiaknál jóval fertőzőbbnek bizonyult, a magasabb fertőzőképesség pedig magasabb átoltottsági arányt is megkíván a nyájimmunitáshoz. A novemberben megjelent omikron variáns pedig még a deltánál is fertőzőképesebb.

Ősszel a magas átoltottsági aránnyal rendelkező nyugat-európai országokban is gyorsan kezdett felfutni a járványhullám, és kiderült, hogy a vakcinák hatásossága sem annyira tartós. A piac egyszer már elkönyvelte, hogy újabb korlátozásokra nem lesz szükség, de sajnos jött a feketeleves, több nyugat-európai országban is nagyon szigorú intézkedéseket vezettek be, még az oltottak számára is. Bár nagyon jó lenne hinni most már a járvány végében, de sajnos szigorítások az idei évben sem zárhatóak ki.

2.1 Az omikron van most fókuszban

Tavaly év végére a delta variáns helyett már az omikron vált dominánssá több régióban is. A számos mutációval rendelkező koronavírus-alfaj sok bizonytalanságot okozott, rengeteg kérdőjel volt körülötte, emiatt november végétől a tőzsdéken megnövekedett a volatilitás. Azóta már valamelyest többet lehet tudni az új variánsról, de még mindig sok a megválaszolatlan kérdés.

Bőven vannak negatívumok, az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy az omikron sokkal fertőzőképesebb, mint a korábbi variánsok voltak. Emellett még a tünetek is eltérőek, rendkívüli fáradtság és éjszakai izzadás is gyakran előfordulnak. A vakcinák pedig az eddigi vizsgálatok szerint kevésbé hatékonyak ellene, habár némi védettséget így is nyújtanak, és a harmadik oltás az omikron ellen különösen fontos lehet. A korábbi fertőzésen átesettség is alacsonyabb védelmet nyújthat a kutatók szerint.

Vannak azért pozitívumok is. Jelenlegi ismereteink szerint az omikron kevésbé támadja meg a tüdőt, amely kedvező változás, remélhetőleg emiatt arányaiban kevesebb tüdőgyulladásra kell számítani. Biztosat még nem lehet kijelenteni, de az új variáns a deltánál összességében enyhébbnek tűnik, a tünetek kevésbé súlyosak. Viszont a korábbi alfajoknál, mint mondjuk az alfa, az összehasonlítás már lehet, hogy kevésbé kedvező. A nagyobb fertőzőképesség miatt pedig az omikronnak meg van az esélye, hogy kiszorítsa a delta variánst, így egy enyhébb tüneteket produkáló variáns válna dominánssá a világon, amely a népességben gyorsan elterjedve, tömeges természetes immunizálásra is képes lenne.

Az enyhébb lefolyás miatt arányaiban kevesebb fertőzött kerülhet kórházba, viszont a nagyobb fertőzőképesség miatt összességében nem biztos, hogy csökken az egészségügyi rendszer leterheltsége. Az omikron miatt nagyon hirtelen emelkedhet meg a fertőzésszám, és természetesen az egészségügyi dolgozókat is érintheti, amely okozhat akár problémás helyzeteket, és új korlátozásokhoz vezethet.

2.2 Nincs még vége a korlátozásoknak

Az európai országok egy része már a delta variáns terjedése idején is súlyos korlátozásokat tartott fenn, akár a beoltottak számára is. Az omikron megjelenése ebben nem okozott pozitív változást. A járvány elleni hatósági fellépést mérő „stringency indexet” is érdemes figyelni, ez alapján a tavalyi év végén Németország jelentősen szigorított, de a franciáknál is erőteljesebb lett a fellépés. Ez pedig gazdasági szempontból negatív hatást eredményezhet. Az Egyesült Államokban viszont érdemi szigorítás nem látszódik a rekordgyorsan emelkedő esetszámok ellenére sem.

Az eddigiek alapján tehát sajnos egyértelmű, hogy 2022-t is még bőven meghatározhatja a járvány. A vakcinákkal elért nyájimmunitás jelenleg nem igazán tűnik reálisnak, és az újabb és újabb variánsok kialakulására is van esély. Viszont biztató, hogy egyre többen szerzik meg a védettséget természetes úton, ez hosszabb távon azért a járvány enyhüléséhez vezethet, és már a gazdaság és a társadalom is egyre inkább alkalmazkodik az új „normalitáshoz”. Emiatt pedig azért lehet bízni abban, hogy a gazdasági fellendülés a tavalyi év után idén is folytatódik.

Összességében annak a forgatókönyvnek is megnőtt az esélye, hogy globálisan egy fertőzőbb, de kevésbé súlyos tüneteket okozó variáns lesz a domináns, ami miatt a szigorítások esélye akár csökkenhet is. Ezzel a járvány egy enyhébb lefolyású betegséget okozó vírussá szelídülne, ahol persze sajnos lennének negatív esetek, és szomorú példák, de a gazdasági korlátozások esélye is csökkenne. Így a normalizáció is hamarabb történhetne meg, a részvénypiacok pedig ezeket a fejleményeket próbálták árazni 2021 utolsó napjaiban.

3) Erősödő pályán a gazdaság

Folytatódó helyreállást láthattunk a gazdaságokban 2021-ben, azonban a bizonytalanság még korántsem múlt el. A tavalyi évben még kérdés volt, hogy vajon milyen alakú lesz a kilábalás a válságból. A forgatókönyvekben való gondolkozás ugyanakkor nem ért véget.

Az év első felében látható inkább „V” alakú kilábalásba az új omikron variáns hozott újabb fordulópontot. Sajnos továbbra sem lehet elmenni a járványhelyzet lehetséges hatásai mellett, hiszen az újabb variáns vagy variánsok megjelenésével a további járványhullámok kockázata továbbra is fennáll, ezzel a korábbi fejezetben is foglalkoztunk.

A koronavírus után várhatóan másfajta gazdasági környezetre kell berendezkedni. A laza monetáris politika és alacsony inflációs környezet és a relatív magas gazdasági növekedés után várhatóan egy magasabb inflációs környezetre, erre reagáló monetáris politikára kell készülni, viszont a gazdasági növekedés várhatóan megmaradhat. Forgatókönyvek szempontjából azonban ez még mindig kevésbé tűnik rossznak, mintha a gazdasági növekedés is recesszióba fordulna.

Az elmúlt időszakban azonban már megfigyelhető volt, hogy ezeknek a tőzsdei hatásai már mérsékeltebbek voltak, viszont amennyiben további lezárásokra kerül sor, azoknak a negatív hatásaival számolni kell, még ha nem is olyan mértékben, mint az első koronavírus járvány hullám esetében.

3.1 Ide-oda változnak a GDP-előrejelzések

A járványhelyzet alakulásától függően a negyedik negyedévre vonatkozóan is lefele módosultak a legtöbb országban a GDP-növekedési várakozások. A járványhelyzet alakulása mellett azonban sokkal inkább a további gazdasági következmények hatásait is figyelembe kell venni. A beszállítói láncok sérültek a járvány következtében, a gazdasági újranyitás és helyreállás pedig jelentős keresletet generált.

A fogyasztók oldaláról megközelítve pedig a járványhelyzet alatt a teljes gazdaságot nézve megtakarítások halmozódtak fel, illetve sok esetben későbbre tolódott az egyes termékek megvásárlása. Az elmaradt fogyasztás, illetve a többlet megtakarítások pedig így idővel extra keresletet is jelentettek. Ehhez persze a fiskális stimulus is hozzájárult, akár az Egyesült Államokban is. A beszállítói láncok sérülésének példája a chiphiány is, amely sok szektorra hatással van.

Látványos hatás, hogy az autóipar a kapacitásokhoz képest kevesebb új autót tud gyártani, miközben a kereslet növekedett is az új autókra. Az EU-ban mindez pedig azt okozta, hogy a tavalyi rekordalacsony autóértékesítések után tavaly is csökkentek az autóeladások éves alapon. Ennek azonban már sokkal inkább a chiphiány az oka. A számítástechnikában és az elektronika cikkeknél is hasonlók a trendek. A chiphiányban várhatóan enyhülés jöhet az idei évben, viszont a beszállítói láncok akadozására még számítani lehet, amely majd befolyásolhatja a növekedést egyes vállalatoknál.

A globális GDP 5,6 százalékkal erősödhetett 2021-ben a kilábalás évében, de 2022 is erős lehet majd. Míg 2021-ben az amerikai gazdaság tűnt erősebbnek, addig 2022-ben az európai növekedésben lehet nagyobb erő. A járványhelyzet alakulása miatt azonban fontos lehet szcenáriókban gondolkodni. Hosszabb távon az Egyesült Államokban 1,5-1,6 százalékos reál GDP-növekedésre lehet számítani.

3.2 Kínai gazdaság

A kínai gazdaság lassul, azonban Kínában egy gazdasági szerkezetváltásnak is tanúi lehetünk. Amennyiben a koronavírus alatti gazdasági teljesítményt nézzük, kisebb mértékben esett vissza a gazdaság, és annak ellenére, hogy az elmúlt években megfigyelhető a lassulás, Kína jobban növekedhet, mint az Egyesült Államok.

Kockázatok azonban szintén vannak a járványhelyzet mellett is. Erre példa az ingatlanszektor is, amely az utóbbi időszakban szintén sűrűn szerepelt a hírekben. Kínában a legnagyobb ingatlanfejlesztők hatalmas hitelállományokat halmoztak fel. Ezzel együtt az ingatlanárak is nagyot emelkedtek, azonban a folyamat már kevésbé fenntartható, így szinte elkerülhetetlen, hogy állami felügyelet mellett a kialakult lufit valahogyan leeresszék.

Az ingatlanszektorban adók bevezetésére is sor kerülhet az ingatlanárak emelkedésének fékezésére. Mindez persze az ingatlanfejlesztőket is negatívan érinti, amellett, hogy a likviditási problémák miatt a csődveszély is megnövekedett. A részvényárfolyamok zuhanásán ez pedig szintén látszódik. Kínában tehát fokozott kockázat látszódik, amellett, hogy a GDP azért továbbra is erőteljesebb bővülésére lehet számítani.

A legfrissebb adatok alapján azonban a gyors kilábalás szintén megállt az országban és egy lassuló ütemre válthat át. Ezt mutatja például az OECD CLI indikátora is, vagy a beszerzési menedzser indexek változása is.

Emellett pedig a technológiai cégeknek például a szintén szigorodó szabályozással kell szembenézniük, amely befektetői szempontból negatívum. A kínai lassulásnak viszont a helyi hatások mellett a globális növekedésre is hatása van, így szintén a fejlett gazdaságok növekedésére negatív hatást jelenthet. Természetesen a geopolitikai kockázatok mellett sem szabad elmenni, a Kína és az Egyesült Államok közötti feszültség továbbra is jelen van.

3.3 Geopolitika továbbra is fókuszban

Az Egyesült Államok és Kína versengése tovább folytatódik minden színtéren. A következő években is időről-időre felerősödhetnek a kockázatok, mindezek pedig a piacokra is hatást gyakorolhatnak. Politikailag fontos lehet ebben az évben az amerikai időközi választás.

Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség pedig elsősorban Tajvan kapcsán, illetve a dél-kínai tengeren éleződhet ki. Az elmúlt években Kína aktívan növelte jelenlétét ebben a térségben, a legfrissebb hírek pedig már arról szólnak, hogy Kína valamilyen formában vissza szeretné csatolni Tajvant. De a Dél-Kínai-tengeren a növekvő befolyásra is figyelni kell, amely a globális kereskedelemre is hatással lehet, tekintve, hogy a főbb kereskedelmi útvonalak itt mennek keresztül. Tajvan kapcsán a technológiai szektort érintő hatásokra is érdemes figyelmet fordítani, hiszen a világon a legnagyobb gyártókapacitások itt vannak. A globális ellátási láncok biztonsága pedig kulcsfontosságú, Kína befolyásnövekedése a régióban pedig szintén az Egyesült Államok számára kedvezőtlen folyamat.

A két ország között leginkább a szabályozási kérdések jelenthetnek még hatást a piacokra és egyes szektorokra. A technológiai és védelmi szektor kiemelten érintett lehet, de a kínai részvények amerikai piacon történő bevezetése és kereskedésének folytatása is kockázat, hiszen nem biztos, hogy hosszú távon támogatott marad a kínai cégek forrásbevonása az amerikai piacon.

Végül a Közel-Kelet és jelenleg Oroszország és Ukrajna mellett sem lehet szó nélkül elmenni az aktuális események miatt. Utóbbi Európára és főleg a közép-kelet-európai régióra nézve jelenthet kockázatot, a Közel-Keleten történő fejlemények pedig leginkább a nyersanyagpiacot és az energiaszektort érinthetik.

3.4 Megérkezett az infláció

A járványhelyzet következtében megugró árak miatt az infláció is visszatért. Ugyan egyes régiókban már korábban a járványhelyzet előtt megindult az infláció, igazán láthatóvá a járvány utáni időszakban vált az infláció. Elsősorban a nyersanyagárak emelkedésén keresztül az infláció, amely továbbgyűrűzött több szektorba is.

A jegybankok közleményei alapján pedig a kezdetben még átmenetinek gondolt inflációs hatások már egyre inkább úgy néz ki, hogy tartóssá válhatnak. Az első előrejelzésekben még csak a tavalyi évben számítottak megugró inflációra, azonban az év vége felé egyre inkább látszódott, hogy az inflációs folyamatok tartósabbá válhatnak. A magas infláció kezd a várakozásokba is beépülni. Mindez a jegybanki kommunikációban is megjelent, az év végére pedig a Fed és az EKB közleményeiben is már az átmeneti szó kicserélődött. A frissített előrejelzések alapján pedig az idei évben várhatóan továbbra is magasabb inflációs környezetre kell berendezkedni.

Az olajárak emelkedése rövidtávon megállt, amely segítheti megállítani az inflációt, ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkeknél is jelentősebb az áremelkedés, amely a maginflációban jelenik meg jobban. Ehhez persze a továbbra is inkább laza monetáris politika is hozzájárult. A beszállítói láncok akadozása szintén felfele mutató inflációs kockázat. Az áremelkedés pedig az élelmiszerekre is átgyűrűzött.

A magasabb inflációs környezethez azonban a befektetéseket is érdemes lehet hozzáigazítani. Az egyes szektorokra más-más hatása lehet a megemelkedett inflációs környezetnek. Bővebben ezeket a szektorokat az alábbi elemzésünkben is összefoglaltuk.

Az Egyesült Államokban novemberben 6,8 százalékra emelkedett az infláció, a maginfláció pedig 4,8 százalékra növekedett. Az energiaárak növekedése mellett ehhez pedig nagymértékben járultak hozzá az egyéb fogyasztási termékek árainak növekedése, valamint az élelmiszerek árának növekedése. A szolgáltatások terén az évek során közel stabil 2 százalékos infláció látható, ebben csak a koronavírus járvány alatt volt visszaesés.

A tavalyi év teljes egészét nézve pedig az Egyesült Államokban 4,7 százalékos átlagos infláció várható, és idén is 4,4 százalékos infláció várható. Az előrejelzések alapján még mindig magasabb inflációs környezetre lehet készülni. Ebben talán a beszállítói láncokban tapasztalt problémák enyhülése, az egyes termékekből tapasztalható készlethiányok enyhülése hozhat majd változást.

Az infláció emelkedése pedig a befektetésekre is hatást gyakorolhat. Reáleszközökként a részvények továbbra is vonzóak maradhatnak, illetve érdemi reálhozam valószínűleg továbbra is csak a kockázatosabb eszközökkel lehet majd csak elérni. Azonban ezek a várható hozamok is csökkenhetnek. Németországban szintén 5 százalék fölé emelkedett az infláció, itthon pedig 7,4 százalékra. A jelenlegi legfrissebb Pénzügyminisztériumi előrejelzés alapján is csak 2023-tól enyhülhet az inflációs nyomás.

3.5 Zöldenergia

Hosszú távú hatásai miatt, és a járványhelyzet következtében is egyre inkább felerősödtek a fenntarthatóságot célzó trendek, amelyek szintén nagy hatással lehetnek a különböző szektorokra. Mindez pedig további egyensúlytalanságokhoz vezethet, amelyeknek a piaci következményei is láthatók voltak, vagy akár az inflációs folyamatokban lévő hatások, melyeket sokszor „greenflation” néven emleget csak a külföldi pénzügyi média.

Például 2021-ben az elszálló gázárak, energiacégek finanszírozásának megnehezítése. Mindez az energiaárak növekedésével jár, és a „zöld átmenet” a szektorokat érintő hatások mellett az inflációt is tovább fűtheti. A gyorsított vagy erősebben szabályozott zöld átmenet pedig a jövőben is növelheti annak a kockázatát, hogy keresleti és kínálati sokkok alakuljanak ki a gazdaságokban a járványhelyzettől függetlenül is.

Mindez akár drágább energiaárakban, finanszírozás átalakulásában is megmutatkozhat. Legfőképpen az energiaszektor az érintett, de az energiaárak növekedése a közlekedési szektorra is hatással van, a szállítmányozáson keresztül pedig szintén sok iparág érintett. Mindez tehát tovább erősítheti a magasabb inflációs környezetet, és fennáll a kockázata annak, hogy megfelelően erős monetáris reakció nélkül hosszabb időszakra is tolerálni kell a megemelkedett infláció.

Összefoglalva tehát az idei évben még mindig növekvő gazdasági teljesítmény mellett egy várhatóan magasabb inflációs és magasabb kamatkörnyezetre kell berendezkedniük a befektetőknek. Emellett várhatóan a kevésbé segítő monetáris politika egyfelől kedvezőtlen lehet a részvényeknek, de a kockázatok mellett is kevés más alternatíva marad a részvénypiac mellett, ráadásul egy növekvő gazdasági környezet alapvetően nem rossz a részvénypiacnak. Annak viszont fennál a kockázata, hogy egy kevésbé támogató környezetben a hozamok a múltban tapasztaltakhoz képest romlanak, a piac pedig idegesebben reagálhat egy-egy negatív eseményre. A következő fejezetben bővebben áttekintjük a monetáris és fiskális politikai állapotokat, illetve egy későbbi fejezetben röviden kitérünk a kötvénypiaci trendekre is.

4) A monetáris és fiskális politika kihívásai

A fentebb említett gazdasági folyamatokra természetesen a gazdasági döntéshozóknak is reagálnia kellett. Míg 2020-ban inkább az erősebb élénkítés és a stimulus volt a kívánatos a gazdaság sokkok miatt, addig 2021-ben az infláció várt megjelenésével egyre inkább reagálnia kellett a jegybankoknak, és a fiskális politikát is ez látszólag alkalmazkodásra kényszeríti.

4.1 Az amerikai monetáris politika

A globális monetáris politikai döntések során persze leginkább a Fedre (és részben az EKB-re is) figyel a nemzetközi befektetői világ. A Fed a dollár kapcsán nagyon erős helyzetben van, hiszen a világpénz funkcióját többé kevésbé megőrizte az elmúlt évtizedekben is a dollár, így a pénzkínálat, illetve a dollárkamatok alakulása kulcsfontosságú. A tőzsdei árfolyamoknál látható trendekben is nagy hatása van a Fednek, így a fentebb említett inflációs és gazdasági folyamatokra adott válaszok is rendkívül érzékenyen érinthetik a befektetőket.

A Fed 2021-ben az első hónapokban viszonylag következetesen próbálta fenntartani a laza politikát, és főleg a támogató hangvételt. Az inflációs számok növekedésével egy ideig tartotta magát a jegybank is az „átmeneti” szóhoz, de 2021 vége felé már szigorúbb hangvételre váltottak. Látható, hogy a járvány miatti kereslet-kínálati felfordulás hatása csak részben kezelhető a monetáris politika eszköztárával, egy nagyon jelentős szelet más tényezőktől függ. Így részben érthető, hogy a Fed miért fókuszált a várakozások menedzselésére, azonban egy bizonyos ponton túl már a hitelesség is komoly kérdés lehet.

Az eszközvásárlások kivezetése így egyre közelebbi dátumra került, és a korábbi legfeljebb 1 kamatemelés helyett már az „akár 3 kamatemelés is jöhet” az uralkodó megközelítés 2022-re vonatkozóan. Bár az infláció 2022 második felében már mérséklődhet a magasabb bázis miatt, ugyanakkor a várakozásokat is menedzselni kell, így nem kizárt, hogy továbbra is a szigorúbb monetáris politika felé tolódik majd el a kommunikáció.

Vélhetően a befektetők számára egy bizonyos pontig ez nem jelent komolyabb megrázkódtatást, a növekvő kamatszint összességében az erőre kapó gazdaságot is szimbolizálja a növekvő infláció mellett. Tapasztalati alapon az látszik, hogy 3 százalék alatt még nem kimondottan problémás a hosszú oldali kötvényhozam szint, efelett viszont már valóban megjelenhet némi rotáció. Kizárni aligha lehet annak az esélyét, hogy a Fed nagyon durva szigorításba kezd, de valószínűségekben gondolkodva erre még nem biztos, hogy nagy tétet érdemes rakni.

4.2 Az EKB politikája

Az EKB ezzel szemben sokkal kevésbé ütött még meg agresszívebb hangnemet, és az inflációs folyamatokat továbbra is inkább átmenetinek gondolják. Ha pusztán a szavakkal játszunk, akkor ez még igaz is lehet, végső soron ugyanis az átmeneti szó valóban relatív, ugyanakkor a piac egyre kevésbé türelmes az EKB-val, és az euróval szemben.

Az európai tőzsdeindexek ugyan nem szerepeltek rosszul 2021-ben, de az év nagyobbik felében (április óta) nem feltétlenül mutatkozik nagy bizalom az európai papírok iránt, május óta pedig az euró is sokat gyengült már a dollárral szemben, és 1,22 közeléből 1,12-ig csúszott vissza az EURUSD.

Az EURUSD napi grafikonja (2022.01.05. 14:00)

Az is látszik, hogy a német 10 éves kötvényhozam még próbálkozott ugyan az erősödéssel, de 2021 vége felé már kimondottan elgyengült, és megint mínusz 0,2 százalékon található csak. Az, hogy a német 10 éves papír továbbra is negatív kamatot fizet meglehetősen rossz előjel a kontinens számára, miközben az inflációs számok a régióban és a kontinensen is felfelé tartanak.

Nem biztos tehát, hogy előbb-utóbb nem kényszerül az EKB a politikájának átértékelésére, ebben az esetben pedig akár az euró erősödésére is lehetne készülni. Az viszont különbség a Fedhez képest, hogy bár itt is komoly problémát jelentene a növekvő kamatszint a meglévő állami adósságok miatt, a tagországok különbözősége és eltérő adósságszintjei még kisebb manőverezésre adnak csak lehetőséget.

Akár a Fedről, akár az EKB-ről legyen tehát szó, végső soron az eszközvásárlások még csak-csak kivezethetőek, a kamatszintek érdemi növelését viszont jelentősen akadályozzák a magas adósságok, így csak egy nagyon erős és tartós infláció tudná kizökkenteni ebből az irányultságából a jegybankokat. Ebben az esetben is maradna persze a relatíve lassú emelés, ami jó ideig negatív reálhozamokat eredményezne a hitelezői (kötvénytulajdonosi) oldalon, ez pedig a részvénypiacokkal szembeni alternatíva esélyét továbbra is csökkenti. 2022 alighanem vízválasztó év lesz az infláció átmenetiségének eldöntése szempontjából, így érthetően fontos kockázati faktorról van szó. A piacoknak főleg az lenne a negatív forgatókönyv, ha nagyon gyorsan egy masszív kamatemelési ciklusra váltanának a nagy jegybankok, itt már a hosszabb lejáratra vonatkozó befektetői várakozások is gyorsan tolódhatnának felfelé, megemelve a tőkeköltséget.

4.3 Fiskális politikai változások és Kína

A monetáris politikai döntéseken túl persze a fiskális politikának is nagy szerepe volt az elmúlt években, főleg 2020-ban volt ez hangsúlyos, ahol a gazdaság kényszerített részleges leállása után a lakosság számára transzfereket kellett juttatni. Azt viszont látni kell, hogy 2021 már kevésbé erről szólt, sok esetben látták a döntéshozók a költségvetési következményeket, továbbá a növekvő inflációt is, amit részben ez a jelenség is támogatott.

A következő években alighanem szintén az lehet a trend, hogy a fiskális politika ugyan aktív szereplő marad, de a 2020-ashoz hasonló költekezésre vélhetően nem kell készülni. Bár a növekvő infláció az adósságokat reálértelemben csökkenti, nominálisan ez még így is komoly terhet jelent, ha pedig a kamatok emelkedése folytatódik, akkor az adósságszolgálat is jelentősen megnőhet, aminek hatására a költségvetési mozgástér végeredményben szűkül majd. Arra számítunk tehát, hogy mind a fiskális, mind pedig a monetáris politika valamivel kevésbé lesz majd támogató, a következő 1-2 évben legalábbis addig mindenképpen ez lehet az uralkodó elmélet, amíg az inflációt nem sikerül valamelyest normalizálni.

Ebben a kérdésben Kínára is külön érdemes kitérni, miután az Evergrande kapcsán is egyre több fenntarthatósági kérdés látott napvilágot. A túlhitelezési probléma komoly méreteket öltött, az ingatlanpiaci hatások is nagyon erősek, a középosztály számára ugyanakkor egy új forgatókönyv jöhet Kínában, ami leginkább a társadalmi különbségek csökkentésére, és a tervezhető családalapításra fókuszálna, ennek alapja a megfizethető lakhatás.

Ez a monetáris politika tekintetében is változásokat hozhat, míg a fiskális politika inkább a balanszírozó szerepet venné fel, amivel egyes rétegek kedvezőbben, míg mások jobban járhatnak. Ez elsőre távoli sztorinak tűnhet a hazai befektetők szempontjából, de a fogyasztás felpörgetésével egyrészt a belső piacra fókuszáló cégek járhatnak jól, másrészt olyan vállalatok, melyek képesek exportálni nagy mennyiségben Kínába, és a profitjuk számottevő része érkezik az országból.

Összességében tehát a járvány megjelenése változásokat hozott, az általános monetáris politika érezhetően szigorúbb hangvételű lett 2021 végére. A kamatokat emelő jegybankok száma globálisan emelkedik, a térképen a csökkentő jegybankok szinte alig látszanak mára. Feltehetően ez a trend folytatódik majd, ugyanakkor egyelőre kellően támogató kamatszintek vannak még a részvények számára, az alternatívák egyelőre nem tűnnek erősnek. Mivel ez a politika érdemben nem képes még az infláció erős letörésére, ezért a részvények számára ez továbbra sem kedvezőtlen terep, ugyanakkor gyorsan változhat. A fiskális politika pedig már nem annyira támogató a fogyasztást illetően, így inkább az egyes szektorokat kell majd figyelni a piacon, ha a támogatásokból részesülő ágazatokat akarja valaki jobban követni.

5) Mit áraz a kötvénypiac?

Láthatóan tehát vége az alacsony infláció és alacsony kamatok korának. A járványhelyzet azért alaposan belekavart az elkezdődő hozamemelkedésbe, azonban a kilábalás folytatódásával ez megindulhat. Ehhez persze a jegybankok is szükségesek. Az emelkedő inflációra a szigorítás lenne a válasz, amelyet a nagyobb jegybankok közül a Fed is csak óvatosan kezdett meg, így a hozamok nagyobb mértékben még nem emelkedtek meg, mindössze a hosszú oldalon látszódik kisebb emelkedés, historikusan viszont még mindig nagyon alacsony szinteket lehet látni.

A kötvények azonban eddig sem voltak vonzó befektetések, mivel a kamatok nagyon alacsony szinten voltak. Persze kockázatmentes alternatívaként egy portfólióban hosszabb távon valamekkora súlyt indokoltan képviselhet, azonban a hozamszint továbbra sem lesz magas, reálértelemben pedig a magas infláció miatt a hozamok negatívak maradhatnak, sőt historikusan az egyik legalacsonyabb reálhozamok időszaka jöhet. A kötvényalapok pedig rövidtávon a kötvényárfolyamok esése miatt gyengén szerepelhetnek, erre a korábbi fejezetekben is mutattunk már példát, a TLT és IEF ETF teljesítménye is erre ad bizonyítékot.

Érdemi hozamot tehát leginkább a kockázatosabb kötvények jelenthetnek, azonban vállalati kötvények ezen szegmense nehezebben érhető el, a kötvényalapokon keresztül pedig szintén a hozamemelkedés negatív hatást jelenthet. Ráadásul a magas hitelállománnyal, és magas eladósodottsági mutatókkal rendelkező vállalatok esetében a megemelkedő kamatok szintén növelhetik a csődkockázatot, vagyis a nagyobb hozam mellé a kockázat is emelkedett.

Persze többfajta szcenárió is elképzelhető, amellett persze, hogy a jelenlegi legvalószínűbb forgatókönyv alapján a kötvények továbbra sem tűnnek vonzónak. A gazdasági kilábalással együtt a jegybankoknak továbbra is ultralazának kellene lenni, amely a hozamok csökkenéséhez-stagnálásához vezetne, ebben a helyzetben a kötvények árfolyama rövidebb távon még akár erősödhetne is. Az infláció viszont így nagyon fenyegető lenne, tehát reálértelemben még ez sem tűnik nyerőnek.

A gazdasági növekedés lassulásával, különböző kockázatok megemelkedésével pedig szintén nyomás alatt lehetnek a hosszú hozamok egy tőzsdei esés esetén. A kötvényhozamokban ekkor a kockázatkerülés miatt inkább csökkenésre kellene készülni, amely a kötvényárfolyamok szempontjából jó, azonban ebben a „risk-off” forgatókönyvben a legtöbb eszköz gyengén szerepelne.

Amennyiben a kötvényeknél maradunk a magas infláció miatt talán egyetlen szegmensre érdemes figyelni, mégpedig az inflációhoz kötött kötvényekre. Erre példa lehet az amerikai államkötvényeknél az ún. TIPS (Treasury Inflation Protected Securities) vagy a Prémium Magyar Állampapír. Lakossági szereplők számára ezek akár vonzó alternatívát is jelenthetnek, bár utóbbi esetben HUF kitettségről van szó, ami a forint esetleges további gyengülésével szemben nem ad védelmet. Összességében tehát érdemben nem változtak korábbi gondolataink, és bár a diverzifikáció miatt a kötvényeket teljesen nem szokás negligálni, a reálhozam oldalán túlzottan jó kilátásokat változatlanul nem azonosítunk, ezt pedig 2021-ben is jól visszaigazolták a tényleges piaci mozgások.

6) Folytatódik a részvénypiacok szárnyalása?

A korábbi fejezetekben szó volt a 2021-es évről, valamint a járványhelyzet, és így a makrogazdasági, monetáris politikai fejleményekről, illetve ezek áttekintéséről. A 2021-es év a részvénypiacoknak ugyebár kimondottan kedvező volt, 25 százalék feletti hozamokat lehetett látni az USA-ban, de az európai piacok és a magyar tőzsde is ehhez a számhoz mozgott közel. Az emelkedést segítő tényezők pedig ugyan gyengülnek, de érdemben nem tűntek el.

  • A kötvénypiaci „alternatívahozamok” és tőkeköltségek továbbra sincsenek magasan, így a flow változatlanul a részvénypiacra áramolhat.
  • A gazdasági fundamentumok erősödnek, a nagyobb növekedésből pedig historikusan a részvénytulajdonosi formán keresztül lehet a legjobban profitálni.
  • Az infláció növekedése esetén a reáleszközök szokták az egyik legjobb védelmet nyújtani.
  • Ugyanakkor a fentiek inkább csak a pohár „félig teli” oldaláról közelítik meg a mostani helyzet. Akár az alábbi megállapítások is tehetőek:
  • A kötvénypiaci hozamok már elindultak felfelé, a szigorodó monetáris politika pedig, ha nem sikerül letörni az inflációt, akkor elérhet a részvények számára is fájdalmas pontra.
  • A gazdaság bizonyos szektoraiban továbbra sem sikerült a teljes helyreállás, és a globalizáció is kapott egy jókora ütést a járványhelyzet miatt, alighanem sok termelési modell (pl. Just in Time) tartós átértékelődés előtt áll.
  • Az energiapiaci folyamatok számos ágazatban negatív hatást gyakorolhatnak, ami a profitmarzsokra is rányomhatja a bélyegét.
  • Ha a várakozásokba tartósan beépül a magas infláció a lakosság körében, akkor bizonyos ágazatok a bérnövekedési dinamikák növekedésével szembesülhet, ami profitoldalon szintén negatívum lenne.

A fenti gondolatok persze épülnek a korábbi fejezetekre, és csak a jéghegy csúcsát jelentik. Összességében úgy véljük, hogy az „egyrészt-másrészt” megközelítés jól visszaadja a tőkepiacok jelenlegi állapotát és dilemmáját, a javuló fundamentumok és az inflációs fenyegetés közötti párhuzamot, vagy éppen a jegybankok szigorítását és a tőkeköltségek növekedése közti kapcsolatot.

Közben az értékeltség középtávra talán ad valamiféle indikációt, és változatlanul igen magas mutatószámokat lehet látni. A 12 havi előretekintő P/E ráta jelenleg 22 közelében van az S&P 500 esetében, ami már másfél éve igen magas szinteket jelent, mind az 5, mind a 10 éves átlagot jócskán meghaladja. Két évvel ezelőtti évindító elemzésünkben már kiemeltük, hogy ez legfeljebb közép-hosszú távon (nagyjából 10 év) adhat bármi támpontot, de a helyzet ettől függetlenül nem lett kedvezőbb. A 2021-es évben látott jó teljesítmény tehát ez alapján sem igazán tűnik sokáig fenntarthatónak.

Ez alapján arra számítunk, hogy talán jelentős visszaesésre nem kell készülnie a globális részvénypiacoknak, de a 2021-ben látott növekedés 2022-ben azért alacsonyabb lehet. Ugyanakkor számos olyan szektor válhat izgalmas célponttá, amelyek akár felül is teljesíthetik jövőre a szélesebb indexeket, vagy éppen már korábban is lemaradóak voltak.

2021-ben például igen erősek voltak az energiaipari cégek, főleg az erős olajáraknak és a normalizációnak is köszönhetően, így az utolsókból végül az elsők lettek 2020-ról 2021-re. A pénzügyi szektor is jókora javulást ért el, viszont a technológiai szektor 2021-ben is erős maradt, míg a közműszektor és a nem ciklikus fogyasztási javak szektora jelentősen lemaradt. Igaz persze, hogy még itt is szektorszinten kétszámjegyű százalékos növekedést sikerült elérni. Nem biztos viszont, hogy 2022-ben is ez marad majd a sor minta, ami befektetőként már kockázatot jelenthet az egyedi sztorik szintjén.

6.1 Technológiai szektor

A fenti ábrán is látható, hogy a technológiai szektor 2021-ben nem teljesített rosszul, önmagában is nagyon erős szereplés a 33 százalékos plusz, de a piaci S&P 500 hozamát is meghaladta végül a szektor. Az is különösen erős jel volt, hogy a szektoron belül is csak 15 százaléknyi részvény ért el negatív eredményt 2021-ben. A tavalyi évindító elemzésünkben már felhívtuk a figyelmet a szektorra, ami ugyan a koronajárvány hatásait összességében jól vészelte át, és erős 2020-at zárt, de végül 2021-ben is erős tudott maradni.

Az akkor kiemelt pozitívumok jelentős részét pedig most is igaznak érezzük, és úgy véljük, hogy a szektor változatlanul erős időszak előtt áll. Önmagában már csak emiatt is erős tartóoszlopa lehet a részvénypiacoknak, a szektor súlya ugyanis kimondottan nagy. A metaverzum új trendjei, vagy éppen az 5G technológia iránti kereslet, a járványhelyzetre adott online megoldások mind erősítik a szektor szereplőit. Közben továbbra is igen erős mérleggel rendelkeznek a szektor szereplői, az esetleges kamat és hozamemelkedéseknek így kevésbé vannak kitéve ezek a cégek.

Ugyan a járványhelyzet a várakozások szerint jelentősen javulhat 2022-ben is, ettől még a techcégektől aligha fordulnak majd el a piaci szereplők. Ez korábbi véleményünkkel is egybevág, a 2021-es év pedig nagyon erős energiaipari szektorteljesítmény mellett bizonyította, hogy a „value” papírok térnyerése mellett a technológiai szektor is erős tud maradni.

Persze az értékeltség továbbra sem tűnik alacsonynak, a 12 havi előretekintő P/E ráta már 28,6 körül jár, ugyanakkor drasztikus ugrást az elmúlt másfél-két évhez képest nem igazán lehet látni, ráadásul a fentiek miatt ez részben indokolt is lehet, miközben a profitnövekedés is jókora lehet az elemzői várakozások szerint a következő években.

A szektorok persze nem mindig foglalják magukba valamennyi hasonló fókuszú cég részvényeit. A techszektor például sem az Amazon, sem a Tesla, sem pedig a Google-Meta párosát nem tartalmazza, de véleményünk szerint erősek maradhatnak ezek a cégek. Ezzel párhuzamosan arra is jókora esély van, hogy a piacon látott növekvő koncentráció a főbb indexeken belül nem fordul a visszájára, és a techpapírok 2022-ben is meghatározó szereplői lehetnek a piacnak, persze elsősorban az USA-ban.

Az S&P 500 technológiai szektorának heti grafikonja (2022.01.05. nyitás előtt)

6.2 Chipgyártók

A 2021-es évben a chiphiány is fogalommá vált a járványhelyzet következményeként, a különböző gyártók részvényei pedig gyors kilábalás után a tavalyi évben is szárnyaltak. Ráadásul ezt amellett tették, hogy a kapacitások szűkösek a nagy kereslet miatt.

Ugyan az előrejelzések alapján a chiphiány enyhülhet az idei évben, viszont a hosszútávú trendek mindenképpen támogatják a szektort. A legtöbb iparágban már hatalmas a chipigény, főként az autógyártásban volt most látványos ez, de a közlekedésen kívül a számítástechnika fejlődése is újabb és jobb hardvereket követel meg.

A felhőalapú rendszerek kiépítése, a kriptovaluták, a metaverzum létrehozása pedig szintén nagymértékű és fejlett hardverigénnyel párosul. Mindez tovább nyújthatja a két évvel ezelőtt indult a ciklust a chipgyártóknál. Maga az árazottság persze nem alacsony a szektorban, azonban növekedési kilátások és az eredménytermelés is olyannyira emelkedtek, hogy az átlagos értékeltség alig változott a részvényárfolyamok növekedésével.

A Kína és az Egyesült Államok közötti konfliktus és verseny persze befolyással lehet a szektorra, de látható az a trend is, hogy egyes cégek igyekeznek diverzifikálni a gyártást is, és valamennyire kevésbé függeni Kínától és Tajvantól.

Az amerikai cégek közül az Nvidia, AMD egyértelmű nyertese volt az elmúlt időszaknak, míg az Intel volt talán az egyik leggyengébben teljesítő gyártó. Egyrészt a technológiai hátrány mellett nagyobb beruházásokba is kezdett a cég, rövidtávon pedig nem nagyon látni a növekedést a világ egyik legnagyobb processzorgyártójánál. Míg ezzel szemben az Nvidia annak ellenére is szárnyal, hogy a korábban bejelentett Arm Ltd. felvásárlása vélhetően szabályozói ellenállásba fog ütközni.

A számítógépeken kívül azonban érdemes lehet figyelni az ipari felhasználásra készülő félvezetőket gyártó cégeket. Európában az Infineont és az ASML Holdingot lehet kiemelni. A szektorban kiemelt figyelmet érdemel a világ legnagyobb bérgyártója a Taiwan Semiconductor, amely meghatározó beszállítója az összes gyártónak, és vállalat kapacitásaitól függ legfőképp az ellátás. A szektorban a kereslet kínálat kiegyenlítésedével jöhet egy konszolidáció a hardverárakban, de az idei évben jó eredményekre számítunk a cégektől.

6.3 Pénzügyi szektor

A gazdasági kilábalással együtt a bankszektor is érdekes lehet, viszont itt különbséget kell tenni az európai és az amerikai bankszektor között. Az Egyesült Államokban a befektetési bankok szinte alig érezték meg a koronavírus járvány hatásait, a tőkepiaci turbulencia, illetve az ismét csúcson levő tőzsdeindexek segítették a magas profitabilitást, ráadásul az elmúlt időszakban például rekordszintű részvénykibocsátás is volt az amerikai tőzsdéken, amely tovább segítette a befektetési bankokat (pl. Goldman Sachs).

Maga a gazdasági helyreállás lassabb, és a hitelbővülés, valamint a fogyasztás további emelkedése szükséges ahhoz, hogy a kereskedelmi bankok is jobban teljesítsenek. Az Egyesült Államokban volumen oldalon eddig nem volt akkora növekedés, és eddig a kamatok is alacsonyan voltak. utóbbiban jöhet változás, amely a marzsokra kedvező hatással lehet.

Összességében viszont az amerikai bankok profitabilitása még így is magasabb, mint az európai társaké, így nem indokolatlanul a legtöbb bank részvénye az egy részvényre jutó saját tőke felett forog, akár a kétszereshez közeli értéken is.

Európában a helyzet más, a nyugat-európai bankoknál is alacsony hitelbővülés látszódott, viszont a marzsok is alacsonyabb szinten vannak az alacsonyabb kamatkörnyezet miatt, a legnagyobb bankok profitabilitása pedig elmarad az amerikai bankokétól. A részvények árazásán is látszódik, hogy az 5-10 százalék közötti ROE nem elegendő ahhoz, hogy az egy részvényre jutó saját tőkén forogjanak a bankrészvények. Azt persze hozzá kell tenni, hogy hosszabb távon a negatív hozamok (pl. a német 10 éves papírnál) aligha fenntarthatóak, ez pedig az eredményességet is javíthatja.

A koronavírus járvány hatásait közben a bankszektor sikeresen át tudta vészelni, a legtöbb országban a hitelmoratóriumok kifutottak és nagyobb hitelbedőlésekre nem került sor. Emiatt a korábban képzett magas céltartalékokat is elkezdték a bankok visszaírni. Mindez pedig a korábbi években nem látott, magas szintű profitabilitást eredményezett a bankoknál.

A magyar piacon az OTP-vel együtt pedig kiemelt figyelmet érdemel a régió is, az OTP-n kívül pedig a közép-kelet-európai régióban jelen levő más bankok is (Erste, Raiffeisen, Intesa Sanpaolo). A járványhelyzet a negatív hatásokon túl pedig a digitalizációban is nagy fejlődést hozott, amely a bankszektoron is érződik, hosszabb távon pedig ez hatékonyságnövekedést jelenthet a bankok számára.

További fontos hatás lehet a befektetőknek, hogy 2021-től újra engedélyezték az osztalékfizetést a bankok számára az EU-ban (2022-től Magyarországon is), hagyományosan pedig főleg a nyugat-európai pénzügyi szektorban korábban is magas osztalékhozamokkal lehetett számolni.

6.4 Vakcinagyártók

A tavalyi év egyik legizgalmasabb részvénycsoportja a tőzsdén a vakcinagyártók részvényei voltak. A nyugati világban tavaly télen indult meg a lakosság oltási kampánya, előbb a Pfizer-BioNTech, majd a Moderna, illetve később az AstraZeneca és a Johnson & Johnson védőoltását is széles körben engedélyezték a fejlett világban. Az oltások mára a fejlett országokban már széles körben elérhetőek, azonban 60-80 százaléknál nagyobb populációt eddig még nem nagyon sikerült beoltani.

A széles körben elfogadott vakcinák közül eddig a Pfizer-BioNTech és a Moderna bizonyult a leghatékonyabbnak, és az előbbi gyártópáros készítménye bizonyult a legkeresettebbnek is.

A fejlett államok többségében már a harmadik védőoltást is engedélyezték, sőt a vakcinaigazolványokhoz egyes helyeken már meg is követelik. A szakértők többsége szerint pedig a negyedik oltásnak is lehet szükségessége. Így a bejáratott gyártók számára az erős 2021-es év után a 2022-es év is kiemelkedő lehet.

Bizonytalanság azonban bőven van a vakcinagyártók számára. Az egyik kockázat a vírus felől jön, kialakulhat olyan variáns, amely ellen nem hatékonyak a védőoltások, ebből pedig presztízsveszteség származhat, és az oltási kedv is csökkenhet. Ugyanakkor egy ilyen variáns egy specializált vakcinát is szükségessé tehet, amely tovább fokozza a keresletet. Az omikron esetében a fentiek azért részben teljesülnek, de jöhet olyan variáns, amellyel szemben még kevésbé hatékonyak a jelenlegi védőoltások.

További kockázat a gyártók számára a járvány vége, vagy a vírus jelentős megszelídülése. Amennyiben az omikron valóban enyhének bizonyul, vagy egy még enyhébb akár csak náthaszerű tüneteket okozó variáns terjed el, úgy az oltások iránti kereslet jelentősen megcsappanhat. Szintén fenyegetést jelenthet a Covid-tüneteit hatékonyan enyhítő nem védőoltás készítmények elterjedése. Egyelőre a Pfizernek és a Mercknek van előrehaladott állapotban otthon is alkalmazható, szájon át bevehető tablettája, amely hatékony lehet.

Érdekes megnézni a gyártók értékeltségét, a Moderna, a BioNTech és a Novavax esetében is jóval átlag alatti az értékeltség, ez amiatt is van, mivel az elemzők 2023-tól már jelentős keresletcsökkenésre számítanak, így bevételsoron és profitsoron is nagy mérséklődés jöhet. Viszont a nem csak COVID-vakcinát gyártó Pfizer értékeltsége is alacsonyabb a piaci átlagnál.

A Johnson & Johnson és az AstraZeneca esetében a vakcina csak a bevételek kisebb hányadát teszi ki, így ebben a csoportban kevésbé izgalmas, a Novavax pedig jelentősen lemaradt időben a Pfizer/BioNTech és a Moderna párosához képest. A Novavax csak az idei első negyedévben kezdi a szállítást az EU-ba, és már nem túl reális az esély, hogy a két fő versenytársához hasonló részesedést szerezzen a piacon.

Idén még biztos, hogy szükség lesz vakcinákra, a nagy kérdés, hogy utána mi jön, amennyiben tényleg vége lesz a járványnak, akkor a gyártók részvényei így sem lehetnek olcsók jelenleg, viszont a pandémia további elhúzódásával még sok erős év is kilátásban lehet.

Az árfolyamokban az látszódik, hogy a COVID-vakcinára fókuszáló kisebb gyártók, a Moderna és a BioNTech részvényeit fellendítette a járvány, viszont az utóbbi hónapokban már jelentős korrekció volt. A Novavax részvénye pedig a vakcinájának későbbi elfogadása miatt jelentősen alulteljesített. A Johnson & Johnson és az AstraZeneca esetében csak a bevétel kis részét teszi ki a vakcina, náluk az árfolyamban és az értékeltségben megmutatkozó hatás is enyhébb lehetett emiatt. A Pfizer pedig a többi gyártóval ellentétben új csúcson van, ez annak is köszönhető, hogy a vakcina mellett tablettát is fejlesztenek.

6.5 Egészségügyi szektor

A középmezőnyben szerepelt 2021-ben az egészségügyi szektor, bár a 24 százalékos hozamszint nem nevezhető rossznak. Ugyanakkor 2020-ban is hasonló volt a helyzet, összességében két kedvező éven van túl az amerikai egészségügyi szektor, azonban 2022 akár felülteljesítést is hozhat. Ugyan a járványhelyzet remélhetően javul majd, a jelenlegi információk alapján a járvány inkább az influenzához hasonló problémává csillapodhat, ami folyamatosan hívhatja fel az egészségügyi rendszer problémáira a figyelmet.

Globálisan is probléma, hogy az idősödő lakosság és növekvő átlagéletkor mellett megnövekedett igény mutatkozik az egészségügyi szolgáltatásokra, a járvány miatt is törékeny helyzet pedig az ellátórendszerek nagyobb támogatásához vezethetnek. Ebből a magáncégek is profitálhatnak, melyek részben átvehetnek majd hasonló szerepeket, vagy éppen erősen támogathatják azokat. Itt is elmondható, hogy a szektor szereplői közül csak néhány zárta mínuszban az évet, vagyis a többség inkább erősödő pályán mozog az amerikai cégek közül.

Közben a szektor értékeltsége még mindig igen alacsony, 17,5 körüli értékével a 12 havi előretekintő P/E ráta jócskán elmarad a részvénypiaci átlagtól, továbbra is diszkonton forognak tehát a részvények. Közben az elemzők jókora növekedést várnak a fundamentumok terén, vagyis a bevételek és a profitszámok is szépen javulhatnak majd a mostani szintekről.

Miközben a monetáris politikai oldalról szigorítások várhatóak a kamatpolitikában és az eszközvásárlási programoknál, addig fiskális oldalon továbbra is lehet tere globálisan az egészségügyi szektor nagyobb támogatásának. Ebből pedig nem csak az amerikai, hanem az európai cégek is profitálhatnak, ahol szintén 2021-ben már szép hozamokat lehetett látni, és a piaci teljesítményt is picivel meghaladták a papírok.

Az S&P 500 egészségügyi szektorának heti grafikonja (2022.01.05. nyitás előtt)

6.6 Légitársaságok

A koronajárványt legjobban megszenvedő szektorok egyike a légiközlekedés volt, az utazási korlátozások és a szabadidős lehetőségek beszűkülése miatt ugyanis a turizmus kapta a legnagyobb ütést. A nagyon gyenge 2020-as év után tavaly azért már fellendülés látszódott, azonban még közel sem tért vissza az utazási kereslet a járvány előtti szintekre. Ráadásul a biztató nyári szezon után az év vége felé a fokozódó delta vírus, majd az omikron variáns is rontotta a helyzetet. Az esetszámok az omikron miatt globálisan továbbra is nagyon magasak, több fontos térségben szigorú utazási korlátozások vannak érvényben, így az ágazat még mindig messze van a teljes kilábalástól.

Az viszont hatalmas előrelépés egy évvel ezelőtthöz képest, hogy már globálisan széles körben elérhetőek a vakcinák, amelyek révén azért az esetek többségében van lehetőség hozzáférni az utazási és turisztikai szolgáltatásokhoz.

A tavalyi év megmutatta, hogy a szegmensek közül először a belföldi légiközlekedés tér magához, valamint a szabadidős célú utazások korábban élednek fel, mint az üzleti célúak. Nyáron az amerikai belföldi szabadidős légiközlekedési kereslet már megközelítette a járvány előtti szintet. Ez pedig a fapados légitársaságokat hozta relatíve kedvezőbb helyzetbe, náluk kisebb volt a visszaesés a 2019-es számokhoz képest.

A nagyobb légitársaságok közül a Delta Airlines a harmadik negyedévben a járvány alatt először már nyereséges negyedévet zárt, viszont ez még nem feltétlen jelenti azt, hogy innen már egyenes út vezet vissza a profitábilis működésig. Az elmúlt hónapokban a járvány alakulása miatt azért nem javultak a kilátások, a karácsonyi időszakban globálisan több mint 4000 járatot kellett törölni. Nemcsak a kereslet csökken a járvány miatt, hanem a társaságok személyzeti problémákkal is küzdenek, mivel az alkalmazottak közül is sokan kiesnek fertőzés miatt. Emellett az olajárak megemelkedése is jelentős költségoldali nyomást helyez a társaságokra.

Jó hír viszont, hogy a 2020-ban látott drasztikus mértékű készpénzégetés azért mérséklődött, és a számok azt mutatják, hogy a szabadidős utazási igény hatalmas, így a járvány reménybeli végével és a korlátozások enyhítésével gyors felélénkülés lehet ebben a szegmensben. Így a nehezén már azért túl lehetnek a társaságok, de sok a bizonytalanság. Az idei év az elemzői becslések alapján már nyereséges lehet a cégek többségénél, de a járvány előtti számokat inkább csak 2023-ban közelíthetik meg a légitársaságok.

A befektetők a tavalyi év elején még nagyon bíztak a vakcinákban és a járvány gyors végében, a légitársaságok árfolyamai is nagy lendülettel emelkedtek márciusig. Azután viszont korrekció indult meg, majd november végén, az omikron miatti pánik idején kerültek éves mélypontra a részvények. Azóta a félelmek azonban mérséklődtek, jelenleg már újra a járvány enyhülésében bízik a piac, így az utóbbi napokban már jelentős felpattanásokat is láthattunk a légitársaságoknál. Éves szinten viszont összességében így is csak nagyjából stagnálást értek el a részvények, és a hagyományos társaságok (Delta, United, Lufthansa) és a fapadosok (Southwest, WIZZ Air) között sem látszódik érdemi különbség ezen az időtávon.

6.7 „Zöld” cégek

Erősek a kilátások a megújuló energiaszektorban, így idén ismét előtérbe kerülhetnek a szektor papírjai. Ebben az évben a korábbi várakozásokhoz képest nagyobb ütemben növekedhet a szél-, és napenergia által termelt áram mértéke az Egyesült Államokban. A termelt energia tárolása kulcskérdés lehet a megújuló energia fejlesztése szempontjából, így 2022-re 8 gigawattnyi tároló telepítését tervezik Amerikában, ez a hatszorosa a 2020-as szintnek.

Politikai szempontból is kedvező feltételek alakultak ki az elmúlt időszakban, hiszen Joe Biden kormánya komoly energiákat fektet a környezetvédelemre. 2035-re céljuk, hogy karbonsemlegessé váljon az ország, ennek érdekében csökkenteni szeretnék a szénbányászat, és földgáz kitermelés mértékét a következő időszakokban. A következő évtizedben a felére csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét. Európában az új német koalíció is ambiciózus tervekkel rendelkezik a megújuló energiák fejlesztése szempontjából. Céljuk a fosszilis energiák kitermelésének kivezetése, így 2030-ra az energia kínálat 80 százaléka a zöld energiaszektorból származna.

A gyors technológiai fejlődésnek, illetve a megújuló energiaforrások csökkenő költségének köszönhetően egyre nagyobb teret nyer magának az alternatív energiák piaca. Emellett az egyre növekvő elektromosautók piaca is pozitív hatással lehet a környezettudatos szemléletváltozásra. Így egyre inkább előtérbe kerülhetnek a hidrogén alapú megoldások, az akkumulátorok fejlesztése, mellyel karbonsemleges elektromosság előállítása érhető el.

Tavaly alulteljesítő volt a piacon a zöldenergiaszektor papírjait tömörítő S&P Global Clean Energy Index, így a következő évek során, a kitűnő piaci környezetnek köszönhetően nagy nyertes lehet ez a szektor. Pozitív hírek érkeztek a különböző vállalatok részéről, többek között a Plug Power tervek szerint 2025-re napi 500 tonna zöld hidrogén leszállítására lesz képes, míg a Blink Charging a Joe Biden által bejelentett hatalmas kormányzati támogatásoknak köszönhetően több töltőállomást telepíthet szerte az Egyesült Államok területén.

A piaci környezetnek, illetve a változó trendeknek köszönhetően optimisták vagyunk a szektorral kapcsolatban. Hosszútávon még inkább előtérbe kerülhetnek a megújuló energiaforrások, így az idei év akár kiváló beszálló alkalmat nyújthat a tőzsdei kereskedésre. A vállalatok többsége ugyan még veszteségesen működik, de ez köszönhető annak, hogy innovatív, feltörekvő vállalatokról beszélhetünk, ahol a profitabilitás a jövőben stabilizálódhat.

Az S&P Global Clean Energy index heti grafikonja (2022.01.05. 12:00)

6.8 Streamingszolgáltatók

Tavaly még jobban kiéleződött a verseny a streaming szolgáltatók között. A koronavírus okozta kényszer bezártságoknak köszönhetően sok ember választotta egy-egy film, vagy sorozat nézését az unalom elűzése végett. Ennek köszönhetően 2021-ben is tovább tudták bővíteni eredményeiket az online streaming platformok vállalatai. Ugyan a bázis év is magas volt a 2020-as erősödésnek köszönhetően, de bevételek terén sorra növekedést tudtak felmutatni a különböző társaságok.

2021-ben lassult az új előfizetők számának emelkedése a szektorban, azonban a Netflix előfizetőinek száma így is átlépte a 200 milliót is, míg a Disney + felhasználók száma 120 millió körül alakult év végéig. A Netflix teljesítménye tűnik jelenleg a legjobbnak, stabilak a kilátások, illetve folyamatosan újabb és újabb sikeres saját gyártású termékekkel jönnek a piacra, így többek között a Netflixhez fűződik a 2021-es nagysikerű Squid Game című sorozat is.

A továbbra is fennálló bizonytalanság a koronavírus körül akár újabb szigorításokat hozhat a világban, így egy ilyen szcenárió akár pozitív hozadékkal is rendelkezhet a streaming szolgáltatók számára. Bár az alapforgatókönyv azért nem az erős szigorítások világa, de minél hosszabb ideig marad fenn a mostani „húzd meg-ereszd meg” állapot, annál inkább megszokott lehet a családoknál az 1-2 szolgáltatóra vonatkozó streaming előfizetés.

Azt is látni kell, hogy több részvény is csökkenést produkált a 2020-as emelkedéseket követően, így idén korrekciókat követően indulhatnának emelkedésnek ezek a papírok. A célárak sorra magasabban alakulnak az elemzői konszenzusok alapján a jelenlegi árfolyamokhoz képest, így többek között a Roku-nak, a Fubo-nak, illetve a Netflixnek is van még tere bővülésre.

A streaming szektor egyik fontos faktora, hogy egyre több és szélesebb spektrumú szolgáltatásokat nyújtanak a különböző platformok. Egyre többféle műsor található meg a portfóliójukban, illetve az utóbbi időben a filmszakma is egyre nyitottabbá vált az online filmpremierek iránt. Ennek köszönhetően egyre több filmet lehet online megtekinteni a mozi premierrel egyidőben, esetleg rövidebb csúszásokkal. Az elmúlt évben átvették az uralmat a streaming szolgáltatók a nagy presztízzsel bíró filmes díjátadók tekintetében is, így egyre több híres és nagysikerű filmsztárt, rendezőt sikerül leszerződniük a vállalatoknak.

A digitalizáció, illetve az 5G hálózat erőteljes fejlődésének köszönhetően egyre több vállalat nyit a különböző sportesemények online közvetítése felé. Így az Amazon Web Services is partnerséget kötött a National Football League-gel annak érdekében, hogy exkluzív közvetítést biztosítsanak a felhasználóik számára. Egy másik sporttal kapcsolatos vállalat, a Liberty Media részvényeire lehet érdemes odafigyelni a következő időszakban. Hozzájuk tartozik a Formula 1 online közvetítésének a joga, így az előző éves kiélezett, nagy média felhajtást kiváltó bajnoki harcát követően idén is számíthatunk izgalmakra, ami az előfizetők számában is meglátszódhat.

7) Mi lesz a hazai piacon?

A nemzetközi piacokon túl érdemes foglalkozni a hazai gazdasággal és a tőzsdével is. Ahogyan már a korábbi fejezetekben is kiemeltük, a magyar tőzsde azért nem zárt rossz évet, a BUX index közel 20 százalékot tudott ugyanis erősödni. A hazai befektetők számára persze nem csak emiatt fontos jobban ismerni a hazai frontot, a külföldi befektetések értéke ugyanis forintban nézve az EURHUF alakulása miatt is kifejezetten fontos.

7.1 Erős növekedés, erős infláció

A hazai gazdaság 2020-ban nagy törést szenvedett el, legalábbis ami a növekedési ütemet illeti. Látható, hogy jelentősen bezuhant a koronajárvány hatására a GDP szintje és a növekedés is, ugyanakkor a kilábalás már erősebb volt 2021-ben. Összességében az mondható el, hogy az első negyedévek kapcsán már 2021 stagnálást hozott 2019-hez képest, míg a második és harmadik negyedéveket nézve enyhén már a 2019-es szintek felett volt 2021-ben a magyar gazdaság.

Ez alapján a 2020 és 2021 kioltotta egymást, akár elveszett két évként is értelmezhetőek a növekedés szempontjából, de összességében inkább kedvezően értékelhető, hogy járvány miatti gazdasági nehézségeken gyorsan sikerült úrrá lenni.

A gyorsabb talpraállásnak viszont volt némi ára, alapvetően az inflációs folyamatok erősödése is ezzel magyarázható. Persze a globális hatásokra nincs nagy ráhatása a magyar monetáris és fiskális politikának, melyek az globális inflációt is fűtő tényezők voltak, és összességében a növekedést is segítették. A tényleges (headline) infláció mellett persze a maginflációs számok is egy ideje emelkedtek már, így 2021 végére igen magas és rég nem látott szintekre került az éves infláció.

Feltehetően a növekedési ütem a gazdaságban folytatódik majd 2022-ben is, ugyanakkor alighanem az inflációs folyamatokban sem lesz gyors a normalizáció, noha 2022 második felében a bázishatások miatt már jobb folyamatok jöhetnek.

7.2 Szigorít a jegybank

Részben a fentiekkel magyarázható, hogy az előző év közepétől az MNB reagálni próbált a folyamatokra, és az infláció kordában tartására tett lépéseket. Véleményünk szerint a beavatkozás iránya abszolút érthető, ugyanakkor nincs szó nagyon agresszív szigorításról, a kamatemelési ciklus ugyan látszólag intenzív, de a reálhozamok szintjén még továbbra is a támogató monetáris politikát lehet látni.

2022-ben a szigorítás folytatódhat, de érdekessé inkább akkor válhat majd a helyzet, ha az infláció mérséklődni kezdene, és a hosszú, vagy akár a rövid oldali hozamok szintje alá kerülne, ezzel pozitív reálhozamot eredményezve. A globális folyamatokra nagy ráhatása ugyan nincs a monetáris politikának, de a lakossági várakozások kapcsán fontos szerep hárul a jegybankra, azt pedig érthető módon nem akarja a jegybank, hogy ezek a várakozások magas szinten horgonyozzanak. Így idővel van esély a pozitív reálhozamokra, de feltehetően ez leghamarabb inkább 2022 közepén-második felében valósul csak meg.

Közben ráadásul látni kell, hogy a fiskális politika igen támogató, és a lakosság számára számos juttatást jelentettek már be a közeljövőben. Ezzel a fogyasztás szintje is magas maradhat, végső soron az inflációs folyamatokat fűtheti ez a jelenség, aminek hatására az MNB kamatemelési ciklusa is hosszabb, magasabb irányú lehet.

Az is látszik, hogy a számos juttatás mellett a költségvetés áttervezésére van már szükség, erről több bejelentés is érkezett decemberben. A 2022-es hiányt próbálja kordában tartani a kormány, ezzel a forint árfolyamát is valamelyest stabilizálhatja a vezetés, a nemzetközi piacok felé pedig ennek van is üzenetértéke.  Látni kell viszont azt is, hogy a tavaszi választásokat követően alighanem újra kell majd gondolni a hangsúlyokat 2022 és a következő éveket illetően, miután a járvány hatására az államadósság ismét megnőtt, a növekvő kamatpálya pedig a kamatkiadásokon keresztül tovább csökkenti a költségvetési mozgásteret.

7.3 Merre megy a forint?

A forint árfolyama tehát nem véletlenül van az utóbbi hónapokban a középpontban, és az EURHUF-nál látható mozgások 2022-ben akár még intenzívebbek lehetnek. Persze nem biztos, hogy hatalmas volatilitásra kell készülni, de a bizonytalanság most az infláció, a kamatpálya, a járványhelyzet, vagy éppen a választások miatt nem alacsony, erre pedig a befektetők is markánsabban reagálhatnak.

A monetáris politikai szigorítás értelemszerűen az erősebb forint irányába mutat, ugyanakkor a reálhozamok még mindig elég gyengék, emiatt pedig hiába szigorít a jegybank, érdemben még mindig inkább laza politikáról lehet beszélni. A 2010-es években látott monetáris politikának tehát bár látszólag vége, érdemi nagy fordulatra nem került még sor, miközben 2022-ben a költségvetési hiány is magasabb lehet a megszokottnál. Erre az utóbbi hetekben a kormány is jobban fókuszált már, és a különböző bejelentések értelmében inkább próbálnák leszorítani a hiányt, amivel a forint sebezhetősége is csökkent.

Összességében így inkább vegyes hatásokat lehet azonosítani a potenciális EURHUF irányt illetően, miközben a bizonytalanság nem alacsony. Ennek csökkenésével is tud már akár erősödni a forint, és alapértelmezett várakozásunk szerint talán inkább az enyhe erősödésre lehet már kilátás, de érdemi nagy forinterősödésnek egyelőre kis esélyét látni még csak. Amennyiben gyorsan elérnének a pozitív tartományba a reálhozamok, vagy éppen a régiós bankoknál, vagy akár a Fed-EKB párosnál váltana lazábbra a kommunikáció, az megint csak az erősödés irányba mutathatna a forintnál is. Főleg így az inflációt érdemes most figyelni, a következő hónapok adatai igen fontosak lesznek.

Az EURHUF heti grafikonja (2022.01.05. 14:00)

7.4 Erős maradhat a részvénypiac?

A fenti makrogazdasági, gazdaságpolitkai és monetáris politikai gondolatok után érdemes kitérni a részvénypiacokra is. 2021-ben a magyar tőzsde sokat javított a 2020-as gyengébb év után, de igazán átütő erőt főleg a november elején kezdődő visszaesés miatt nem tudott mutatni. Ettől függetlenül úgy véljük, hogy 2022-ben nem kell rossz évre készülni a hazai piacon, és a felülteljesítésre is ismét meglehet az esély az európai tőzsdékhez képest.

OTP

Vegyes hatások érvényesülnek az OTP-nél, azonban a következő év is alapvetően a növekedés éve lehet a banknál.  A tavalyi évben újabb felvásárlásokat jelentett be a bank, az idei évben pedig ezek konszolidációra is kerülhetnek. Ezzel együtt 2022-ben mindenképp nagy növekedésre lehet készülni. A felvásárlások mellett az organikus bővülésről sem szabad elfeledkezni, hiszen itthon még kitarthat a hitelállomány bővülése, bár ebben a magasabb kamatok miatt alacsonyabb ütemre számíthatunk. A kamatmarzsok azonban mindenképp javulhatnak, így a volumen oldali kiesést ez mindenképpen ellensúlyozhatja. A pozitív híreket viszont beárnyékolják a közelmúlt fejleményei, a kamatstop bevezetése. Bankszektor szinten a szabályozás persze mindig fokozottabb kockázatot jelent, így ezzel a jövőben is számolni kell, a profitabilitásban viszont komoly negatív hatásokat nem valószínűsítünk.

Az OTP-re vonatkozó fair érték becslésünk továbbra is 20420 forint, amely a mostani árfolyamtól jelentősen magasabban van, viszont modellünkben már a szlovén akvizícióval, valamint a moratórium várhatóan mérsékelt negatív hatásával is számoltunk, így az idei évben is optimisták vagyunk a magyar bankra.

Az OTP heti grafikonja (2022.01.05. 10:30)

MOL

A hazai olajtársaságnál is pörögtek az események, bejelentettek több akvizíciót a fogyasztói szolgáltatások szegmensben, zajlottak, de végül érdemi eredmény nélkül maradtak az INA-val kapcsolatos tárgyalások, eközben pedig a külső környezetben is számos lényeges változás történt.

Az olajpiacon hatalmas rali zajlott, az olajárak jelentősen megemelkedtek egy év alatt, erről külön alfejezetben is foglalkozunk. Ez a Mol kitermelési szegmense szempontjából nagyon kedvező volt, és a magas gázárakból is tudott profitálni az üzletág. A járványellenes korlátozások enyhítésével és a járvány miatt tartósan megnövekvő autóhasználattal megnövekedett az üzemanyag-kereslet is, így a fogyasztói szegmens számára is kedvező volt az időszak. 2020-hoz képest pedig a downstream szegmensnek is nagyon jó éve lehetett, a finomított termékek iránt is megugrott a kereslet, a petrolkémiai marzsok pedig tavasszal rekordmagasra is ugrottak. Az európai olajszektorhoz képest viszont alulteljesítő volt a részvény, ehhez hozzájárulhatott a novemberben bejelentett üzemanyag-ármaximálás is, amelynek ugyan várhatóan nem lesz jelentős hatása a számokra, de a szabályozói kockázat ezzel megnövekedett.

Bár a negyedik negyedéves gyorsjelentés majd csak februárban érkezik, az már most kijelenthető, hogy nagyon jó eredményekkel zárta 2021-et a társaság, és az októberben felfelé javított éves célok teljesítése is teljesen reális. Habár az olajrali az év végére megtorpant, további növekedés nélkül is kedvező szinteken vannak most az árak a társaság számára. A downstream és a fogyasztói szolgáltatások kilátásai is kedvezőek, bár a járványhelyzet itt is okoz azért bizonytalanságokat. A céges számokra a gyengébb forint is pozitív hatással lehet. A várhatóan erős tavalyi év után idén pedig akár egy nagyobb osztalék kifizetésére is lehetőség nyílhatna. 2022 is eseménydús lesz, két nagyberuházás, az új poliol üzem és a székház is befejezésre kerül, valamint akár az INA ügyében is lehet új fejlemény. A kilátások pedig továbbra is jók a három fő szegmens esetében, így üzletileg is erős év várható, amely során a részvény is jól teljesíthet.

A Mol heti grafikonja (2022.01.05. 12:00)

Richter

Nagyjából az átlagos BUX-teljesítményt hozta a Richter 2021-ben, bár a 17 százalék feletti plusz rossznak cseppet sem nevezhető. A gyógyszerpapír árfolyama az év első szakaszában volt kirobbanó formában, az első negyedév végére sikerült elérni a 9000 forintos szinteket, majd ezt követően már inkább oldalazás volt látható.

Pedig az eredmények egyébként nem sikerültek rosszul, az első 9 hónapban 500 forintos részvényenkénti eredményt ért el a Richter, ami több mint 10 százalékos növekedés a 2020-as időszakhoz képest. A Vraylar jó teljesítményt mutat, a cég a különböző megállapodások segítségével továbbra is terjeszkedik, ráadásul a forint árfolyama is segíti az export növekedését.

A 2022-es esztendőtől így hasonlóan jó szereplést várunk, a Richter pedig folytathatja a korábbi felértékelődést mutató pályát. Látni kell, hogy a 9000 forintos szintek igen erősnek tűnnek, így a nagyobb meneteléshez ezeknek az áttörésére mindenképpen szükség lenne. Ugyanakkor 2022-ben a gyógyszeripar globálisan is nagyobb figyelmet kaphat, a Richtert tehát ez a faktor is segítheti, így erős évet várunk idén a papírtól.

A Richter heti grafikonja (2022.01.05. 14:00)

Magyar Telekom

A Telekom ezúttal valamelyest elmaradt a BUX indextől, ugyanakkor így is majdnem 10 százalékot drágult, sőt, az osztalékot is figyelembe véve elérte ezt a teljesítményt a papír. Nagy csodák nem igazán történtek, a cég működési eredménye 14 százalékkal nőtt az első 9 hónapban, míg a nettó profit még ennél is nagyobb mértékben.

A fundamentumok tehát összességében jó irányba változtak, a bevételek is enyhén növekedést mutatnak, bár a Digi-4iG kapcsán továbbra is van kockázat a versenyhelyzet tekintetében. A céget követő elemzők és saját becslésünk alapján is változatlanul látunk fantáziát a papírban, de a részvény alacsonyabb bétája a piaccal együtt is kisebb együtt mozgást tesz csak lehetővé, így egy jobb környezetben is inkább csak a lassú felértékelődési pályán mozoghat tovább 2022-ben is a Telekom.

A Magyar Telekom heti grafikonja (2022.01.05. 14:00)

8) Merre tovább nyersanyagok?

8.1 Meglepően erős volt az olaj

Nagyon erős éve volt tavaly az olajnak. A Brent 50 százalék fölötti növekedésével jelentősen felülteljesítette a részvénypiacokat. Az olajárak így már a járvány előtti szinteket is meghaladták, amely köszönhető a gazdasági fellendülésnek, a piacon kialakult kínálathiánynak és az alacsony készletszinteknek is.

A 2020-as évvel ellentétben tavaly szinte végig problémamentesen működött az OPEC+ operációja, az olajkartell és szövetségesei nagyon hatékonyan kontroll alatt tudták tartani a piacot. A kitermelés visszafogását a szervezet a gazdasági fellendüléssel és az olajkereslet élénkülésével párhuzamosan mérsékelte, azonban a tagállamok kitermelése még mindig elmarad a járvány előtti szintektől. Az OPEC kitermelése így összességében napi 31,6 millió hordó lehetett átlagosan a tavalyi évben, ez napi 3 millió hordóval alacsonyabb, mint 2019-ben.

Az OPEC+ szövetség viselkedését továbbra is nagyon érdemes figyelni, a szervezeten belül pedig Szaúd-Arábiát és Oroszországot illeti külön figyelem, amelyeknek a legnagyobb szavuk lehet, legjelentősebb kitermelőként. Szaúd-Arábia jellemzően termelésvisszafogás-párti, miközben Oroszország inkább ódzkodni szokott a kibocsátáscsökkentéstől. Jelenleg havonta zajlanak komolyabb egyeztetések a szövetségen belül, amelyeken a havi kitermelési kvótákról is tárgyalnak.

Összességében az OPEC a teljes globális kitermelés közel harmadát adja, így Oroszországgal együtt nagyon nagy befolyásolással rendelkezik a piacon. A szervezet kitermelési kvótái miatt az EIA becslése szerint tavaly másfél millió hordóval haladhatta meg a fogyasztás a kitermelést, ahogy az alábbi táblázat is mutatja. Idén az EIA szerint a globális fogyasztás tovább élénkül, és napi 100,5 millió hordóval meghaladhatja a járvány előtti szintet is. Ehhez a szervezet prognózisa szerint nagy kitermelésnövekedés is társul, így a globális kitermelés akár meghaladhatja a fogyasztást.

Az OPEC+ ereje is véges azonban az olajárak befolyásolására. A szervezeten kívüli országoknak is jelentős hatásuk lehet a piacra. Elsősorban az Egyesült Államok érdekérvényesítő ereje lehet nagy, amelyet tapasztalhatott is a piac novemberben a stratégiai készletek felszabadításának belengetésénél, majd a tényleges felszabadításnál. Az USA 50 millió hordó kőolajat engedett a piacra, ez nagyjából három és fél napi amerikai olajfogyasztásnak felel meg. Ez nem volt drasztikus mennyiség, azonban a szimbolikusnál nagyobb, és meghagyták a lehetőséget, hogy szükség esetén további mennyiséget szabadítsanak föl. Így várható, hogy amennyiben ismét jelentősen 80 dollár fölé emelkednek az olajárak, akkor napirendre kerülhet egy újabb hasonló lépés. Ez pedig akkor is képezhet egy lélektani ellenállást az árfolyamban, ha nem is lesz újabb készletfelszabadítás.

A stratégiai készletek felszabadítása azért is kerülhetett szóba, mert egyébként az amerikai tározók szintje is alacsony. Az amerikai olajkészletállomány historikusan alacsony szinten van jelenleg, tavasz óta trendszerűen csökken az állomány. Ősszel szezonálisan már emelkedni szokott a készletállomány, de ez még decemberben sem igazán látszódott, öt éve nem látott alacsony szinten indulhatott idén a készletállomány. Ez alapvetően pozitív lenne az olajárak szempontjából, mivel a kereslet erősségét mutathatja, azonban az utóbbi hetekben, hónapokban már kontrahatást gyakorolt, mivel az alacsony készletszint növeli a kormányzati beavatkozás (stratégiai készletfelszabadítás) esélyét.

Az OPEC egyébként az EIA-nál optimistább becslést ad jelen pillanatban a jövő évi fogyasztásnövekedésre. Becslésük szerint 2022-ben napi 4,2 millió hordóval emelkedhet a globális olajkereslet. A nem OPEC államok kitermelése pedig napi 3 millió hordóval emelkedhet. Így amennyiben az olajkartell nem emel jelentősen a kitermelésén, akkor jövőre is enyhe túlkereslet lehet a piacon.  

A járványhelyzet azonban továbbra is nagy befolyást képez az olajpiaci hangulatra. A járvány terjedése és a korlátozó intézkedések változása ugyanis jelentős hatással van a keresletre. Az utóbbi hetekben pedig már erőteljesebben megjelentek a keresletoldali aggályok, az európai országok egy része ugyanis már az omikron variáns megjelenése előtt is szigorúbb korlátozásokat vezetett be a delta variáns gyors terjedése miatt. Az omikron hullám elindulása után pedig több állam még újabb szigorításokat vezetett be.

A járványon kívül is azonban több lefelé mutató kockázat van még ráadásul a piacon. Fenyegetést jelenthet a keresletre a hűvös amerikai-kínai viszony, a kereskedelmi háború kiújulásának esélye egyelőre nem hárult el. Emellett pedig az iráni atomalku megkötése és az iráni szankciók esetleges feloldása is pluszkínálattal és az árak leszorításával járna.

A Brent heti grafikonja (2022.01.05. 12:00)

A fenti folyamatok nem csak az olajpiaci trédereknek és befektetőknek fontosak, hanem a globális inflációs folyamatokra is hatást gyakorol. Alighanem a bázishatás miatt már kevésbé negatív időszak lehet a 2022-es, és az inflációs számokat is kevésbé dobhatja meg az olajáremelkedés hatása, de a folyamatokat nem árt figyelni, mivel a monetáris politika mozgástere is erősen függ a fenti folyamatoktól.

8.2 Formán kívül volt az arany és az ezüst is

A 2021-et megelőző két évben rendre jól teljesített az arany, így az 1200 dolláros szintekről egyenesen 2000 dollárig repült az arany árfolyama. Azonban tavaly alulmúlta a várakozásokat, annak ellenére, hogy a környezet nem alakult rosszul az arany számára, érdemi emelkedést nem tudott realizálni, hiszen az 1700 és az 1900 dolláros szintek között mutatott oldalazást tavaly. Továbbá egy csökkenő trend is kezd kialakulni, melyből egyelőre nem sikerült kitörnie.

Hasonló konszolidációs időszaknak lehettünk tanúi 2016, illetve 2018 között, azonban fontos megjegyezni, hogy a 2011-es csúcsot követően egy igen erős korrekció vette kezdetét, melyből 2019-ben kezdett újra visszakapaszkodni igazán az árfolyam. A jövőre nézve továbbra is fontos részét képezhetik a nemesfémek a portfólióknak, hiszen a múltbéli mozgásokból kiindulva, továbbra is megvan az esély, hogy a rövid oldalazást követően ismét előtérbe kerülnek ezek a nyersanyagok.

Az arany napi grafikonja (2022.01.05. 12:00)

A befektetők az aranyat sokszor biztonságos menedéknek szokták titulálni, amely segítséget jelenthet akár egy nagyobb válság közepette is. A tavalyi év azonban kevésbé szólt az aranyról, hiszen a részvénypiac szárnyalt, így a 2020-as korrekciót már bőven ledolgozták a piacok, egymás követték a történelmi csúcsdöntések.

Azonban az idei esztendőben újra előtérbe léphet az arany, hiszen a korábbi gazdasági lazításokat követően a jegybankok igyekeznek különböző megszorító intézkedéseket hozni, amelyek hatással a részvénypiacokra is. Emellett az infláció szerves részét képezheti életünknek az elkövetkezendő időszakban, ráadásul már a Fed sem csak átmeneti inflációról beszél, emiatt pedig lehet hogy más jegybankok is hasonló bejelentéseket tesznek majd idén. Az tehát nem biztos, hogy annyira átmeneti lesz az infláció, mint amit a kötvénypiac éppen áraz a hozamoknál, ez pedig az aranynak is jó lehet.

Erre utalhat az is, hogy bár tavaly év elején alaposan visszaesett az arany nettó pozícionáltsága, ismét kezd emelkedni. Akkor a 350 ezres szintekről 170 ezerre is visszazuhant, ezt követően viszont kismértékben újra nőtt a pozícionáltság, ugyanakkor a korábbi szintekre nem tudott visszakapaszkodni az arany, vagyis lehet még tere felfelé.

Az aranyhoz hasonlóan az ezüst sem tudott új lendületet venni a tavalyi év során, így inkább oldalazó, esetleg kisebb csökkenő mozgást láthattunk a grafikonon. Technikailag a 21-22 dollár körüli támasz kisegítheti az ezüst árfolyamát, az elmúlt időszakban nem igazán tudott ez a szint alá mozdulni az árfolyam. A volatilitást vizsgálva láthatjuk, hogy sokkal ingadozóbb volt az ezüst árfolyama, mint az aranyé, így ez befektetői szemmel kockázatosabbnak minősülhet.

Az ezüst napi grafikonja (2022.01.05. 12:00)

8.3 Remekelt a Bitcoin

Az előző évben is a különböző kriptodevizák számítottak a legnépszerűbb alternatív megoldásnak, így jelentős mozgásokban vehettek részt a kriptopiacok szereplői. A 2021-es év elején 27 ezer dolláról csupán néhány hónap alatt kúszott fel a Bitcoin árfolyama 65 ezer dollárig, azonban ezt követően komoly hullámvasútra ülhettek fel a kriptopénz tulajdonosai. Így rövid időn belül megfeleződött az árfolyam, majd ismét emelkedésnek indult az év második felében a Bitcoin.

A tavalyi ingadozások mögött különböző indokok, történetek, szabályozások húzódtak meg. Az első komolyabb sokkot a májusi hírek jelentették, amikor is Kína bejelentette, hogy az országban betiltják a pénzügyi intézményeknek, hogy a kriptodevizákkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtsanak, valamint figyelmeztették a befektetőket a rájuk leselkedő veszélyekre. Emellett Elon Musk is megnyilvánult a Twitteren, miszerint bejelentette, hogy a Tesla mégsem fogadja el a kriptopénzeket fizetőeszközként, hiszen túlságosan is nagy környezetszennyező hatása van. A piac rendkívül hevesen reagált, így napok leforgása alatt megfeleződött a Bitcoin árfolyama.

Azonban miután lecsillapodtak a kedélyek, egyre több pozitív hír jelent meg, így több vállalat is fejlesztésekbe kezdett, hogy különböző kriptopénzekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújthassanak a felhasználóik, ügyfeleik számára. Emellett létrehozták az első Bitcoin határidős ETF-et, melynek hatalmas sikere volt már az első napokban is, ezzel kapcsolatosan írtunk is egy elemzést korábban. Továbbá El Salvador bejelentette, hogy elfogadja a Bitcoint, mint hivatalos fizetésieszköz, emellett az ország tartalékának egy részét Bitcoinba fektette az ország elnöke. Így a különböző kriptobányászattal foglalkozó vállalatot részvényei is felpörögtek.

Év vége felé ismét gyülekeztek a sötét felhők a kriptopiac felett, több szakértő állította, hogy leáldozott a kriptopénzeknek, egyre szigorúbb szabályozások következhetnek, azonban továbbra is magas szinteken maradtak a fontosabb kriptodevizák.

Míg a 2020-as évet inkább a részvénypiacokkal való együttmozgás, folyamatos emelkedés jellemezte, addig 2021-ben még volatilisebb, sokkal inkább hírekre érzékeny eszközzé nőtte ki magát a Bitcoin. Ennek köszönhetően akár Elon Musk Twitter bejegyzései is több százalékos napon belüli mozgásokat voltak képesek kiváltani.

A dollár erősödése tavaly nem volt túl nagy kihatással sem a Bitcoinra, sem az egyéb nyersanyagokra. A kriptopiacokon inkább a FOMO (kimaradástól való félelem) hatás érvényesült, így inkább spekulatív szemlélet jellemezte a mozgást. Ugyan többször is fontos támaszokról, érdekes szintekről pattant fel akár a Bitcoin, akár az Ethereum árfolyama évközben, azonban a fundamentumok alapján nehéz lenne következtetéseket levonni, így egy átlag befektető számára a volatilitás és kiszámíthatatlanság miatt riasztó lehet a kriptopénzekkel való kereskedés. Ennek fényében nehéz messzemenő következtetéseket levonni a jövőre nézve, sokkal inkább impulzus vásárlások jellemzik a kriptopiacok, mintsem előre megfontolt befektetési célok.

A Bitcoin napi grafikonja (2022.01.05. 12:00)

8.4 Vannak még érdekességek

A kriptopénzeken túl vannak érdekes nyersanyagok még, melyekről pár szót nem árt beszélni. Különböző fémeket, nyersanyagokat sorolhatunk ide, mint például a palládium, a kukorica, vagy akár a kávé. Ezek egyrészt nem olyan elterjedtek, mint a részvények, vagy akár kötvények, azonban rendkívül szép hozamokat lehet ezekkel az eszközökkel is produkálni az elmúlt időszakban.

Az árfolyamra ható tényezők eltérőek egy-egy részvényhez képest, hiszen sokszor számít a szabályozás, a környezetvédelmi tényezők, esetleg az időjárásváltozás. Például 2021-ben a kávé hatalmas emelkedést mutatott be, így megduplázta az értékét az év során, de többek között a szójabab, esetleg a kukorica kereskedési forgalma is kiemelkedő volt.

Idén nem sok babér termett a nemesfémeknek, hiszen ahogy korábban bemutattuk az arany sem tudott pozitív hozamot produkálni, emellett az ezüst is elmaradt a várakozásoktól. A befektetők körében az egyik legismertebbnek számító palládium árfolyama is zuhanást mutatott be az előző évben, így ugyan májusban még eljutott a 3000 dolláros történelmi szintig, azonban ezt követően mély zuhanás vette kezdetét.

A hosszabb távú kilátások viszont nem tűnnek rossznak. A nyersanyagot elsősorban az autóipar hasznosítja, de ezenkívül fogászati termékek, illetve ékszerek gyártásában is alapvető terméknek minősül a nemesfém. Ugyan az autóipari kilátások keresleti oldalon pozitívak, azonban a kínálat nem tudta tavaly lekövetni a fogyasztói igényeket, többek között az alkatrészek, a chipek hiányának. Idén a helyzet esetleges javulása pozitívan hathatna a palládium piacára, így az elemzők is pozitívak a nemesfémmel kapcsolatban.

A palládium napi grafikonja (2022.01.05. 12:00)

A mezőgazdasági termékek esetében fontos tényező lehet az időjárás alakulása, akár az erdőtüzek kialakulása. Emellett kihatással lehet akár a jószágokat, növényeket érintő betegségek felmerülése is. Az év sztorija a nyersanyagok közül egyértelműen a kávéé, hiszen óriási ralizásnak lehettünk szemtanúi az előző év során. A grafikonon is jól látható, hogy az 50 napos mozgóátlag felett emelkedett végig az árfolyam, így igazán erős trendről beszélhetünk.

A kávé napi grafikonja (2022.01.05. 12:00)

Az ellátási láncokban fellépő problémák komoly kihatással voltak a kávé piaci árának alakulására is, valamint a költségek növekedése is hozzájárult a hatalmas árfolyamemelkedéshez. Ugyan a pánikvásárlás a kávéval kapcsolatban az ünnepek lecsengésével alább hagyhat, azonban óvatosságra inthet hosszútávon a brazil időjárás alakulása. Az elmúlt szezonban meg kellett küzdeniük a faggyal, illetve a hatalmas szárazsággal is. A következő időszakra vonatkozó idejárási előrejelzések is kiszámíthatatlanok, emellett a magas kereslet és munkaerőhiány tovább fokozhatja az inflációt, ezzel együtt a kávé árának gyors ütemű emelkedését is.

9) A kockázatokról sem szabad elfeledkezni

A 2020-as év után 2021-ben már valamivel kisebb volt a félelem a koronavírustól vagy a gazdasági válságtól, ugyanakkor a befektetőknek ismét nagy szükségük volt a jó kockázattűrő képességre. Novemberben az omikron miatti rövidebb pánik újra megmutatta, hogy miért nagyon fontos a helyes kockázatkezelés, még ha a volatilitás alacsonyabb is volt mint 2020-ban. Az utóbbi hónapokban viszont a COVID mellett számos kockázat is felerősödött, amelyek az idei évben is fennállhatnak, a legfontosabbakat pedig az alábbiakban bemutatjuk.

Az általunk legfontosabbnak vélt idei tőzsdei kockázatok:

Koronavírus: Fentebb egy fejezet erejéig már foglalkoztunk a vírushelyzettel, amelyet nem szeretnénk ismételni. A tavalyi évhez hasonlóan viszont sajnos most is meg kell említeni a legfontosabb kockázatok között. Épp az omikron variáns mutatta meg novemberben, hogy okozhat még meglepetéseket az emberiség és a tőzsdék számára is a vírus. Sajnos idén sem zárható ki, hogy új variánsok alakulnak ki, amelyek ellen nem védenek annyira hatékonyan a vakcinák, vagy hogy újabb korlátozásokra kerülne sor, ez utóbbi már súlyos csapást jelentene több eddig is szenvedő szektornak.

Infláció: A tavalyi év elején a jegybankok és az elemzők még jóval mérsékeltebb áremelkedést jeleztek előre 2021-re, mint amilyen lett. Bizonytalanság pedig idén is van bőven az infláció alakulásában. Nem kizárható, hogy a magas ütemű pénzromlás tartósabb marad a vártnál, és ez változtatásra késztetheti a jegybankokat, akár az EKB-t is, amely még mindig kitart amellett, hogy a magas infláció csak átmeneti. Emellett számolni kell az inflációval a reálhozamok szintjén is, legyen szó akár részvényről, akár kötvényről, akár pedig más befektetésekről, vagy vagyonelemről. Külön ki kell emelni az élelmiszerár-inflációt, amely a fejlődő országokban súlyosabb gondokhoz, éhínséghez is vezethet, amely akár fegyveres konfliktusokat szülhet.

Monetáris politika: Az elszálló infláció miatt lépniük kell a jegybankoknak, de közel sem mindegy a piacok számára, hogyan teszik. Jelentős kockázat lehet a túl gyors monetáris szigorítás, azonban a túl sokáig elhúzódó ultralaza politika is. A monetáris politikával fentebb már részletesen foglalkoztunk.

Gazdasági válság: A járvány miatt sok országban sok szektor visszaesett 2020-ban, a feltápászkodás pedig nem minden esetben sikerült, gondoljunk csak a tavaly sem teljes fordulatszámon pörgő turizmusra. A tartósabb leállás miatt markánsabb károk is keletkezhettek, melyek kezelése és helyreállítása sok időt is igénybe vehet. Külön említést érdemel Kína is, ahol tavaly egy ingatlanpiaci válság is kibontakozott, a helyi gazdaság látványosan megtorpant, a kínai problémáknak pedig globális hatásaik is lehetnek.

Ellátási láncok problémái: Az ellátási problémák még 2020-ban kezdődtek, azonban csak 2021-re lett látványos a helyzet. Számos alapanyagból, alkatrészből hiány van, a 2020 első felében leálló termelés után sok esetben még továbbra sincs kapacitás megfelelően ellátni a járvány első hulláma utána megnövekvő kínálatot. Emellett a szállítási idő is sok esetben jelentősen megnövekedett. Az ellátási gondok miatt számos iparág csak csökkentett fokozaton pörgött, a leginkább érintettek a chiphiány miatt a járműipari cégek és az elektronikai gyártók lehettek, de az ellátási problémák negatívan érintettek több más szektort is, például a sportszergyártókat. Egyelőre bizonytalan, hogy meddig tart a problémák megoldása, ez valószínűleg még bőven az idei évben is jellemző lehet.

Magas értékeltség: Egy évvel ezelőtti évindítónkban is írtuk, hogy historikusan sok piac, részpiac, illetve szektor, vagy alszektor továbbra is drágának számít, sok helyen pedig a „lufifújáshoz” hasonló jelenségek játszódnak le. Ez pedig most is változatlanul igaz, sőt az értékeltségek az elmúlt egy évben jellemzően emelkedtek is. Ha ezek a felfúvódott értékeltségek látványosan kidurrannának, akkor az a piac egésze számára kellemetlen lenne.

Egyéb kockázatok: A fentieken kívül is rengeteg kockázatot lehetne még azonosítani, kezdve az amerikai-kínai kapcsolat alakulásáról, az EU-s politikáról, az orosz-ukrán konfliktuson át az energiaválságig. Ugyanakkor a főbb kockázatok inkább fentebb találhatók, ráadásul az is igaz, hogy a kockázatok sokszor akkor a legnagyobbak és legpusztítóbbak egy befektető számára, mikor még nem is igazán ismerik fel őket, mikor még nem, vagy csak alig láthatóak.

Az biztos, hogy teljesen aligha lehet ignorálni a fenti kockázatokat, és a portfóliók tervezése és menedzselése során kiemelt figyelmet kell szentelni a diverzifikációnak és a kockázatkezelésnek is. Bár ezek általános igazságnak tűnnek, a 2010-2019 közötti évtizedben ez talán kevésbé tűnt igaznak, mint az új évtized első éveiben.

A VIX index alakulása is jól mutatta a bizonytalanságokat a piacon. Habár az úgynevezett „félelemindex” tavaly mérsékeltebb volt, mint 2020-ban, de még mindig magasabb szinten maradt, mint a járvány előtti években. A befektetők a bizonytalan környezetre főleg a diverzifikációval, vagy éppen kockázatkezeléssel tudnak reagálni, figyelembe véve a realitásokat.

A részvénybefektetések összességében tavaly is jó hozamot biztosíthattak, a kockázatok ellenére is látható, hogy a diverzifikált portfóliók erős évet tudtak zárni 2020 után 2021-ben is, és akár a 2022-es év is hasonló lehet. A kockázatokról elfeledkezni persze nem érdemes, a 2010-2019 közötti relatíve nyugodt időszak egyre távolabbinak tűnik, azonban ettől még a készpénzben ülés továbbra sem tűnik nyertes stratégiának. Nem árt tehát folyamatosan figyelni a híreket és a lehetőségeket 2022-ben sem.

Elemzés lezárása: 2022-01-06 11:35
Időtartam: Hosszú táv (több, mint fél év)

Jogi nyilatkozat

A fenti marketingközleményt a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: „KBC Securities”) állította össze. A KBC Securities semmilyen garanciát vagy felelősséget nem vállal arra, hogy a leírt szcenáriók, előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és valóságban is beigazolódnak. A marketingközleményben  szereplő bármilyen előrejelzés pusztán tájékoztató jellegű. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. A számszerű adatok általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerző adott időpontban készített összeállítását tükrözik, és későbbi módosítás tárgyát képezhetik. A marketingközleményben  szereplő információk a készítők által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban azok pontosságával és teljességével, valamint időbeliségével kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak.

Amennyiben a marketingközleményben  a KBC Securities további marketingközleményein alapuló ajánlások szerepelnek, azok soha nem értelmezhetők a kapcsolódó marketingközleményben foglalt iránymutatások nélkül.

A KBC Securities semmilyen módon nem garantálja, hogy a marketingközleményben említett pénzügyi instrumentumok megfelelnek az Ön igényeinek.

A KBC Securities jelen marketingközlemény útján nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, így a marketingközleményben szereplő információkat Ön csak saját felelősségre használhatja fel.

A KBC Securities Magyarországi Fióktelepének működését anyavállalata révén a belga pénzügyi felügyelet, az FSMA  (Financial Services and Markets Authority) ellenőrzi, egyes, jogszabályban nevesített tárgykörök esetében pedig az MNB (Magyar Nemzeti Bank) is jogosult hatáskörében eljárni.

Felhívjuk figyelmét, hogy a jogszabályban rögzített szabad felhasználás eseteit kivéve kizárólag a KBC Securities előzetes írásbeli engedélyével lehet a jelen marketingközlemény tartalmát rögzíteni, többszörözni, terjeszteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, nyilvánosan előadni, sugárzással nyilvánossághoz közvetíteni vagy átdolgozni.

A jelen marketingközlemény nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A KBC Securities jelen marketingközleményre is kiterjedő módon megfelelő belső eljárásokat dolgozott ki és működtet az összeférhetetlenségi esetek elkerülése, illetve közzététele érdekében. A jelen marketingközlemény készítésében részt vevő személyekre vonatkozó és a marketingközleménnyel kapcsolatos egyéb lényeges információkat a következő oldalon, a linkre kattintva talál: Anyagaink jellemzői, összeférhetetlenségi szabályok 

Iratkozzon fel napindító levélsorozatunkra!

Tájékozódjon a tőkepiac legfontosabb híreiről és történéseiről! Segítséget kaphat a tőzsdei események követésében és a kereskedésben. Ügyfeleink emellett külön levélben azonnal megkaphatják a legfrissebb elemzéseinket is.