Az elmúlt időszakban felülteljesítést mutatnak az ún. momentum indexek, amelyek az elmúlt 6 és 12 hónap legjobban teljesítő részvényeit súlyozzák felül. A stratégia már pár évtizede létezik, és hosszabb távon jelentős felülteljesítést mutat a hagyományos tőzsdeindex követő stratégiákkal szemben, azonban rövidtávon sokkal vegyesebb a kép, de ez a felülteljesítés arra mindenképpen rámutat, hogy érdemes lehet figyelni az aktuálisan épp a legnagyobb emelkedést produkáló részvényeket.
Vajon tényleg az eddig legjobban teljesítő részvényekkel lehet rövidtávon a felülmúlni a tőzsdeindexeket?
Mostani blogbejegyzésünk alapját ez a kérdéskör adja, valamint az elmúlt 3 hónapban végzett virtuális teszt az európai részvényeken. Korábbi blogbejegyzéseinkben már részletesen foglalkoztunk különböző faktorportfóliókkal, amelyeket legkönnyebben ETF-eken keresztül lehet megvalósítani. Ezen belül az MSCI besorolása alapján 6 faktort vettünk figyelembe, és ezek múltbeli teljesítményét vizsgáltuk.
- Minőség (Quality)
- Hozam (Yield)
- Érték (Value)
- Méret (Size): egyenlő súlyozás
- Momentum
- Minimum volatilitás
Korábbi elemzésünkben és a fenti ábra alapján is jól látszik, hogy 3 hónapos időtávtól felfele a minőség és a momentum faktorok tudták felülteljesíteni a piacot az MSCI All Country World Index (ACWI)-nél. Kíváncsiak voltunk, hogy kicsit módosítva a momentum portfólión az MSCI besorolásához képest, az európai piacon milyen eredményt kapnánk.
A főbb különbségek a következők voltak az MSCI momentum indexeihez képest:
- Az elmúlt 6 és 12 hónap hozama helyett, az elmúlt 6 hónap hozamát vettük alapul a részvények kiválasztásánál.
- A benchmark index a Stoxx 600 index volt, amelyből a részvények legjobban teljesítő 10 százalékát választottuk ki, és egyenlő súlyozással számoltunk.
- Példánkban azért jóval egyszerűbb kiválasztási módszerrel éltünk, a legtöbb momentum ETF-hez képest.
Fontos, hogy az alábbi példában a hozamok inkább csak hozzávetőleges különbségeket jelentenek, semmint pontos számokat, mivel a valóságban, ha meg akarunk valósítani egy ilyen portfóliót, akkor figyelembe kellene venni, hogy az egyre jobban teljesítő komponenseknek idővel nagyobb súlya lesz a portfólióban.
Nézzük a tesztet!
Faktorportóliónkat tesztelve június 11. és szeptember 11. között néztük meg a részvények teljesítményét. A Stoxx 600 éppen június 11-én a részvények közül a legjobban teljesítő komponensek a következő súlyozású portfóliót adták:
A vállalatok többsége az egészségügyi, illetve fogyasztási szektorból került ki, azonban a technológiai szektor is jelentősebb súlyt képviselt, valamint a telekommunikáció és a pénzügyi szektor. Itt azonban fontos, hogy a pénzügyi szektorhoz például fintech cégek (pl. Adyen, Nexi), biztosítók, sőt az egyes nyilvános részvénytársaságként működő európai tőzsdék részvényei is szerepelnek. Külön megjelenítve az egyetlen bank a Deutsche Bank volt a portfólióban.
A Deutsche Bank példáján keresztül pedig látszik is, miért olyan fontos portfólióban gondolkodni, hiszen lehetséges, hogy júniusban még bekerült a portfólióba, most viszont a gyengébb teljesítménye miatt már inkább kikerült volna a portfólióból. De ugyanakkor a Deutsche Bank mellé olyan cégek részvényei is bekerültek, mint a Sartorius, Nexi, Zalando vagy Hikma Pharmaceutical, amelyek bőven kétszámjegyű hozamot tudtak elérni a június 11-ei és szeptember 11-ei időszakban.
Összességében kifejezetten jól szerepelt a portfólió az elmúlt időszakban a benchmarkhoz képest. A Stoxx 600 legjobb komponensei, amennyiben egyenlő súlyozású portfólióval számolunk több mint 5 százalékos hozamot tudtak elérni, miközben az index csak 1,7 százalékkal emelkedett.
A felülteljesítés így egyértelműen látszik, azonban érdemes összevetni, hogy valóban az indexen belül a különböző csoportok a június 11-ei állapotot nézve később hogyan teljesítettek. Azt már tudjuk, hogy a legfelső tizede (percentilise) a Stoxx 600-nak hogyan teljesített, de érdekes, hogy a júniusban az átlagnál csak kisebb mértékben jobb 3. percentilisbe tartozó részvények portfóliója is 5 százalék feletti hozamot tudott elérni. A júniusban pedig leggyengébb részvények átlagosan tovább folytatták a lejtmenetet negatív hozamot generálva portfóliószinten, és jelentős alulteljesítést mutatva a benchmarkhoz képest is.
Mi következik ebből?
Nyerő stratégia a momentum? Lehetséges, de korántsem biztos, sőt a fenti példánkból hiba volna általános következtetéseket levonni, főleg a jövőre nézve. Annyi viszont elmondható, hogy a Stoxx 600-ból a júniusban legjobb komponensek viszont felülmúlták az indexet az elmúlt 3 hónapban, tehát utólag elmondható, hogy akik az ezekből a cégekből álló portfólióba fektettek volna, felülteljesítették volna a Stoxx 600 indexet. Persze ez csak egy elméleti lehetőség, mert ez a portfólió nehezen megvalósítható, viszont tanulságként levonható, hogy attól még, hogy egy részvény sokat emelkedett egyáltalán nem biztos, hogy később már nem fog még többet emelkedni. Azonban voltak olyan évek is a múltban pl. 2008-2009, amikor a momentum faktor volt a leggyengébb a többi faktorhoz képest.
Különböző faktorok éves teljesítménye 1999-ig visszamenőleg, kiemelve a momentum faktort:
Forrás: MSCI
Jogi nyilatkozat
A fenti marketingközleményt a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: „KBC Securities”) állította össze. A KBC Securities semmilyen garanciát vagy felelősséget nem vállal arra, hogy a leírt szcenáriók, előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és valóságban is beigazolódnak. A marketingközleményben szereplő bármilyen előrejelzés pusztán tájékoztató jellegű. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. A számszerű adatok általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerző adott időpontban készített összeállítását tükrözik, és későbbi módosítás tárgyát képezhetik. A marketingközleményben szereplő információk a készítők által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban azok pontosságával és teljességével, valamint időbeliségével kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak.
Amennyiben a marketingközleményben a KBC Securities további marketingközleményein alapuló ajánlások szerepelnek, azok soha nem értelmezhetők a kapcsolódó marketingközleményben foglalt iránymutatások nélkül.
A KBC Securities semmilyen módon nem garantálja, hogy a marketingközleményben említett pénzügyi instrumentumok megfelelnek az Ön igényeinek.
A KBC Securities jelen marketingközlemény útján nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, így a marketingközleményben szereplő információkat Ön csak saját felelősségre használhatja fel.
A KBC Securities Magyarországi Fióktelepének működését anyavállalata révén a belga pénzügyi felügyelet, az FSMA (Financial Services and Markets Authority) ellenőrzi, egyes, jogszabályban nevesített tárgykörök esetében pedig az MNB (Magyar Nemzeti Bank) is jogosult hatáskörében eljárni.
Felhívjuk figyelmét, hogy a jogszabályban rögzített szabad felhasználás eseteit kivéve kizárólag a KBC Securities előzetes írásbeli engedélyével lehet a jelen marketingközlemény tartalmát rögzíteni, többszörözni, terjeszteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, nyilvánosan előadni, sugárzással nyilvánossághoz közvetíteni vagy átdolgozni.
A jelen marketingközlemény nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.
A KBC Securities jelen marketingközleményre is kiterjedő módon megfelelő belső eljárásokat dolgozott ki és működtet az összeférhetetlenségi esetek elkerülése, illetve közzététele érdekében. A jelen marketingközlemény készítésében részt vevő személyekre vonatkozó és a marketingközleménnyel kapcsolatos egyéb lényeges információkat a következő oldalon, a linkre kattintva talál: Anyagaink jellemzői, összeférhetetlenségi szabályok