Írtam egy posztot általános pénzügyi témában pár hete, amire elég sok visszajelzést kaptam. Ezért utólag is, meg még egyszer köszönet. Fontosabb viszont, hogy több téma kapcsán sem volt elegendő hely meg idő a mélyebb részletezésre, viszont ígértem, hogy erre sor kerül majd. Így a következő hetekben (hónapokban?) több ilyen poszt lesz majd.
A fentebb hivatkozott cikkben volt egy ábra, ezt a készítők Investment Pyramid névvel illették, de nyugodtan nevezhetjük pénzügyi Maslow piramisnak is (erről bővebben itt, ha valaki nem tudná mi az). Ennek az alsó szintje volt a röviden csak „Fund an emergency account and pay down or eliminate high interest debt” névvel illetett lépcső. Ezt én eladósodottsági, illetve kicsit forrásmix kérdésnek nevezem, egyrészt mert sokkal egyszerűbb, másrészt pedig sokkal jobban érhető hogy miről van itt szó.
A mostani kicsit hosszú posztban főleg arról lesz szó, hogy
- miért is kell a saját pénzünk árával számolni,
- miért lehet néha jobb választás egy hitel, vagy más idegen forrás
- miért szükséges a tartalék és mi ennek az ára,
- mi az alacsony kamatszintek veszélye,
- és mi a magas kamatszint veszélye.
Forrás: Cambria
Miről van itt szó?
Röviden és tömören: ne fizess rengeteg pénzt másnak azért, hogy használod a pénzüket és építs fel valamennyi tartalékot. Ez elsőre nagyon egyszerűnek és triviálisnak tűnik, de a gyakorlat sajnos azt mutatja, sokan nem igazán vannak tisztában a mondat TÉNYLEGES tartalmával. Minden szónak van ugyanis jelentése.
Ez a kérdéskör van a piramis alján, és nekem ez nagyon tetszik, mégpedig a legnagyobb pénzügyi igazság miatt. A pénznek van ára. Akkor is van ára, ha a saját pénzedről van szó, és akkor is, ha hitelről. Sajnos ez az a pont, ahol a többség elvérzik, mégpedig több szempontból is.
Nagyon sokan ugyanis úgy gondolják, hogy a saját pénzed a tiéd, annak nincs ára, és jobb abból vásárolni/beruházni/befektetni, mint egy fél százalékos kamatozású hitelből. Na, ez pont egy olyan dolog, ami nem alapigazság, és bár bizonyos esetekben tényleg igaz lehet, de sajnos sokkal kevesebbszer, mint amennyiszer azt gondolják az emberek, hogy így lenne.
Ha jól belegondolunk, akkor rájöhetünk, hogy a saját pénzünknek is van ára, nem csak egy hitelnek. Ha van 1 millió forintom, akkor ezt betehetem kockázatmentes kötvényekbe, valamilyen állampapírba, és kapok utána kamatot. Vannak inflációkövető magyar állampapírok is, akár 3 százalék körüli hozam is elérhető kockázatmentesen. Ha a hitel helyett tehát a saját pénzemet választom a vásárlás/befektetés/beruházás fedezetéül, akkor a saját pénzem hozamáról le kell mondanom.
Ha tehát fél százalékra kapok kölcsön mástól pénzt, akkor ebben a kiragadott példában jobban megéri felvenni a hitelt, és a saját, egyébként rendelkezésre álló pénzünket pedig magasabb kamaton befektetni. Tudom, hogy itt most sokan említenének meg hitelfelvételi költségeket, meg a hitel felvétele miatti stresszt, de az előbbi százalékosan nem sokat változtat az összképen, utóbbi pedig igazából nem is valós probléma, ha egyébként is rendelkezésre áll a saját pénzünk.
A lényeg tehát, hogy célszerű mérlegelni a hitelek kamatait, vagy a más idegen források árát. Ezeket pedig nem árt összehasonlítani azzal, hogy a saját pénzünk után milyen hozamokat érhetnénk el, és ezen elv mentén meghatározni a forrásmixet. A fő cél, hogy olyan arányt találjunk meg, ami lehetőleg a legalacsonyabb forrásköltséget jelenti, vagyis a legmagasabb hozamot érhessük el a saját pénzünkön és a legkevesebb kamatköltségünk legyen.
A tartalékok szerepe és ára
Van még egy fontos szempont, és a fenti angol nyelvű kifejezés is utal erre. Nem árt ugyanis valamekkora likvid tartalékkal rendelkezni. Ebben nagyon megoszlanak a pénzügyi guruk, van aki szerint 3, van aki szerint 6, megint van aki szerint 12 hónapnyi tartalékot kell képezni. Az is kérdés sokaknál, hogy 6 havi jövedelem, vagy 6 havi kiadást célozzunk meg, de összességében ez annyira nem fontos. Ez ugyanis főleg egyéni preferencia kérdése, meg kell jósolnunk, milyen eséllyel, és milyen váratlan kiadások merülhetnek fel, ettől függ a saját biztonsági hálónk méretének meghatározása. (Ez egyébként erősen összefügg a piramis második lépcsőjével is.)
A hangsúly egyébként is főleg az elven van, a cél az, hogy ha váratlan kiadások merülnek fel, akkor bőven legyen ezekre fedezet, és ne kelljen hitelt felvenni, vagy kölcsön kérni. A fentiek alapján látható hogy ez nem is véletlen, a váratlan kiadásokra felvett személyi kölcsönök (helló reklámok!) jellemzően igen magas kamat mellett elérhetőek csak, szinte biztos drágábbak tehát, mint a saját pénzünk. Ha tehát nincs elegendő biztonságos tartalékunk, akkor könnyen olyan helyzetbe kerülhetünk, amivel szinte biztosan drágábbá tesszük a saját, végső forrásköltségünket. Ameddig tehát nincs tartalék, addig a forrásmixről még nem kell, vagy nem szerencsés dönteni, addig a saját pénz az egyetlen racionális alternatíva.
A fenti okfejtést egyébként akár ezzel a gondolattal is kezdhettem volna, de véleményem szerint sokkal fontosabb az, hogy a pénz árának alapvető fontosságát tisztázzuk már az elején, mivel itt társadalmi szinten bőven vannak hiányosságok. Azért is jó ezt tisztázni mert így már látható, hogy bár a saját tartalékunk kiépítése rendkívül fontos, azért összességében költséges, hiszen valamekkora hozamról ezért le kell mondanunk. A túl nagy tartalék tehát nem biztos, hogy jó, bár nyugalmat ad, ennek cserében van hozamáldozata. Ezért kell viszonylag jól megtervezni a tartalékok szintjét, és az élet alakulása mentén időnként átgondolni (szintén második szintje a piramisnak!).
A túl alacsony kamatok csapdája
Egy kis aktualitás. Az elmúlt években a kamatok egyre alacsonyabb szintre süllyedtek, így az idegen források ára jelentősen csökkent. Ebben a környezetben a hitelek sokkal vonzóbbá váltak, a lakosság általános eladósodottsága kismértékben emelkedésnek indult. Véleményem szerint ezzel semmi baj nincs, mármint akkor, ha a hitelek ára a saját pénz ára alatt marad.
Túl nagy gazdasági elemzésbe nem mennék bele, a lényeg, hogy ezek a hitelek mértékében, és kockázatában is jóval kisebbek, mint 10 évvel ezelőtt. Úgy gondolom, hogy általában racionális lépés alacsony kamatok mellett ESZKÖZFEDEZETŰ hiteleket szerezni, az pedig külön plusz lehet, ha ezeket a hiteleket meglehetősen alacsony (5 százalék körüli) kamaton hosszú időre sikerült is fixálni. A kamatok fixálása egyébként szintén egy érdekes terület, erről vélhetően a következő posztban írok majd részletesebben.
A fentiektől függetlenül persze lehetnek problémás helyzetek. Ezeket a legjobban érzékenységvizsgálattal (piramis második pontja ismét!) lehet kiszűrni, tehát amikor viszonylag kis mértékű kamatváltozás mellett is problémát jelent a hitelek törlesztése. Ugyanilyen probléma az is (bár ezt valamiért nehezen ismeri be az illető), ha a hiteleket ugyan tudják tovább törleszteni, de a jelenlegi életszínvonal nem marad fenntartható. Ha valakinél nagyon szűk kamatváltozásnál is jelentős életszínvonal változás áll fenn vagy törlesztési probléma merül fel, akkor jóval kisebb idegen forrást szabad csak alkalmazni, a túl alacsony kamatok tehát csapdába csalhatják az embert, a túlzott eladósodás csapdájába.
Végül, mi van ha magas a kamat?
Lezárásként ez tűnik a legegyszerűbb helyzetnek, de csapda itt is van. Túlzott kamatok mellett nem szerencsés jelentősen támaszkodni az idegen forrásokra, hiszen drágák, eddig ez tiszta sor. Meg kell persze említeni, hogy ilyenkor a betéti kamatok is magasabbak, de egy diverzifikált portfóliónak ez csak kis részét teszi ki, vagyis az általánosan elérhető hozamszint a saját pénzünkön nem lesz lényegesen, vagy ugyanannyival magasabb. Ilyenkor tehát az idegen források általában kedvezőtlenebbek.
Ettől függetlenül viszont igaz, hogy a tartalékra szükség van, és akkor is, ha ezen az alternatív veszteség (elmaradt kamatok) jóval magasabbak. Amikor viszont a banki kamatok is igen magasak, nagy a csábítás jelentős megtakarítások lekötésére, és a tartalékok viszonylag szűkebbre húzására. Ez viszont ugyanúgy hiba, mint a túlzott eladósodottság, a nem várt kiadások gyorsan jelenthetnek forráshiányt, és akkor lehet, hogy csak a még drágább hitel jön majd számításba. A magas kamatok legnagyobb csapdája tehát a tartalékok túlzott alacsony szintje.
Tanulság tehát:
- Tartalékot mindig, de ne túl sokat
- Drága hitelektől megszabadulni
- Olcsó hitelekkel óvatosan
Én azt gondolom, hogy ameddig ezekben a témákban nem jártas az ember, addig felsőbb szintekre lépni, pláne tőzsdézni és befektetni nem szerencsés. Ahogy a mondás tartja, főleg nem kenyérre valóból. Pont ezek miatt.
Nem értesz egyet? Írd meg kommentben. Az eredeti poszt itt érhető el.
jogi nyilatkozat
A fenti marketingközleményt a Patria Finance Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: „K&H Értékpapír”) állította össze. A K&H Értékpapír semmilyen garanciát vagy felelősséget nem vállal arra, hogy a leírt szcenáriók, előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és valóságban is beigazolódnak. A marketingközleményben szereplő bármilyen előrejelzés pusztán tájékoztató jellegű. A pénzügyi eszközök értéke, ára vagy a belőlük származó jövedelem változhat, illetve az árfolyamváltozások ezeket befolyásolhatják. Ezen változások következtében a pénzügyi eszközökbe történő befektetés értéke csökkenhet. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. A számszerű adatok általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerző adott időpontban készített összeállítását tükrözik, és későbbi módosítás tárgyát képezhetik. A marketingközleményben szereplő információk a készítők által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban azok pontosságával és teljességével, valamint időbeliségével kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak.
Amennyiben a marketingközleményben a K&H Értékpapír további marketingközleményein alapuló ajánlások szerepelnek, azok soha nem értelmezhetők a kapcsolódó marketingközleményben foglalt iránymutatások nélkül.
A K&H Értékpapír semmilyen módon nem garantálja, hogy a marketingközleményben említett pénzügyi instrumentumok megfelelnek az Ön igényeinek. A K&H Értékpapír a jogszabályoknak megfelelően elvégzi az értékesített termékek célpiaci vizsgálatát. A vizsgálat keretében értékeli a termékek jellemzőit, valamint az ügyfelekről rendelkezésére álló – megfelelési teszt kitöltése révén megszerzett - információkat. Weboldalunk látogatói az anyagainkban feltüntetett pénzügyi instrumentumok tekintetében az azokban megjelölt célpiacon kívülre is eshetnek.
A K&H Értékpapír jelen marketingközlemény útján nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, így a marketingközleményben szereplő információkat Ön csak saját felelősségre használhatja fel.
A marketingközleményben említett pénzügyi eszközök, illetve befektetési stratégiák nem alkalmasak minden befektető számára. Az abban szereplő vélemények és ajánlások nem veszik figyelembe az egyes ügyfelek egyéni helyzetét és személyes körülményeit, pénzügyi helyzetét, ismereteit, tapasztalatait, céljait vagy igényeit, valamint nem hivatottak konkrét pénzügyi eszközöket vagy befektetési stratégiákat ajánlani az egyes befektetőknek. A marketingközlemény elsősorban olyan befektetők számára készült, akiktől elvárható, hogy befektetési döntéseiket saját maguk, önállóan hozzák meg és döntsenek a marketingközleménnyel érintett pénzügyi eszközökbe történő befektetés célszerűségéről, figyelembe véve különösen az árat, a lehetséges veszélyeket és kockázatokat, saját befektetési stratégiájukat, valamint saját jogi, adózási és pénzügyi helyzetüket. A marketingközlemény maga nem képezheti a befektetési döntések egyetlen alapját.
A befektetőnek a befektetés alkalmasságának megítélése szempontjából szükséges lehet saját felelősségre szakmai tanácsot kérnie, ideértve az adótanácsadást is, az elemzésben nevesített vagy ajánlott pénzügyi eszközökkel, egyéb befektetési eszközökkel, befektetési stratégiákkal kapcsolatban.
A K&H Értékpapír működését anyavállalata révén a cseh pénzügyi felügyelet, a CNB (Czech National Bank) ellenőrzi, egyes, jogszabályban nevesített tárgykörök esetében pedig az MNB (Magyar Nemzeti Bank) is jogosult hatáskörében eljárni.
Felhívjuk figyelmét, hogy a jogszabályban rögzített szabad felhasználás eseteit kivéve kizárólag a K&H Értékpapír előzetes írásbeli engedélyével lehet a jelen marketingközlemény tartalmát rögzíteni, többszörözni, terjeszteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, nyilvánosan előadni, sugárzással nyilvánossághoz közvetíteni vagy átdolgozni.
A jelen marketingközlemény nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.
A K&H Értékpapír jelen marketingközleményre is kiterjedő módon megfelelő belső eljárásokat dolgozott ki és működtet az összeférhetetlenségi esetek elkerülése, illetve közzététele érdekében. A jelen marketingközlemény készítésében részt vevő személyekre vonatkozó és a marketingközleménnyel kapcsolatos egyéb lényeges információkat a következő oldalon, a linkre kattintva talál: Anyagaink jellemzői, összeférhetetlenségi szabályok
A 2023. december 31. előtti keltezésű tartalmakat eredetileg a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe állította össze, és a KBC Equitas oldalán (www.kbcequitas.hu) voltak elérhetőek.