Nagy-György János
2019. április 12. 9:30

Kockázatot csökkentenél? Gondolkozz globálisan!

   

Előző írásunkban már hangsúlyoztuk a diverzifikáció szerepét a befektetési portfóliónkban. Ezúttal a földrajzi diverzifikáció fontosságáról szeretnék pár szót ejteni, vagyis hogy miért jó különböző régiós piacokon tartani befektetéseinket. Tény, hogy a nagyfokú globalizációnak köszönhetően ennek a szerepe csökkenőben van, de még továbbra is van létjogosultsága foglalkozni a témával, ahogyan azt ezzel az írással meg is tesszük.

Először is egy fontos dolgot ne feledjünk, a földrajzi diverzifikáció sokszor együtt jár a devizanemek szerinti diverzifikációval, amelynek nem kevésbé jelentős előnyeiről itt írtunk. Most azonban nézzük meg, hogy ettől függetlenül is mennyire hasznos lehet a módszer.

Csökkenő fontosság

Mai modern világunk tele van globális üzleti kockázatokkal, ilyen például

  • a csaknem minden iparágra kihatással lévő olajárfolyam-változás,
  • vagy a világpiacok jó részét is meghatározó Fed kamatdöntés.

Az egyre nagyobb fokú globalizáció miatt befektetéseinknél így ma már szinte lehetetlen elkerülni a külföldi kitettséget. Majdnem minden tőzsdén jegyzett vállalatnak vannak külföldről származó jövedelmei. Gondoljunk csak a nagy amerikai cégekre, az S&P 500 komponenseinek bevételeinek közel fele az Egyesült Államokon kívülről származik. De hazai terepen maradva, ha veszünk egy OTP részvényt, akkor azzal nem csak a magyar bankszektorba fektettünk be, hanem a kelet-közép európai bankszektorba is, hiszen a legnagyobb hazai banknak 10 országban vannak leányai, és 2018-ban a bevétel nagyobb részét már külföldön realizálták.

Mennyi a korreláció?

A diverzifikációval kapcsolatban előző írásunkban érintettük a korrelációt is. Azt látni lehet, hogy az egyes piacok együttmozgása az elmúlt évtizedekben egyre jelentősebb lett, a különböző földrajzi régiók közötti gazdasági és piaci kapcsolatok erősödésével. Az alábbi ábrán látható, hogy az amerikai S&P 500 indexet követő SPDR S&P 500 ETF (SPY) árfolyammozgása 1996 körül még csak csekélyebb mértékben volt kapcsolatban a német piacot leképező iShares MSCI Germany ETF (EWG) árfolyamváltozásával. A ’90-es évek végétől kezdődően viszont egyre nagyobb mértékben mozgott együtt a két ETF értéke, a 2000-es évek közepe óta jellemzően erős kapcsolat áll fenn a kettő között, a 60 napos gördülő korreláció mértéke 0,75 körül ingadozik jellemzően.

Hasonló tendencia figyelhető meg a SPY ETF és a japán cégeket tömörítő iShares MSCI Japan ETF korrelációjánál is. A 2000-es évektől kezdődően érezhetően nagyobb kapcsolat áll fenn a két papír értéke között mint az azt megelőző években.

De mégis fontos!

Sokan gondolhatnák, hogy akkor nem is nagyon kell figyelnünk a földrajzi diverzifikációra, hiszen egy-két multinacionális nagyvállalat részvényével egy csapásra teljes globális kitettséget szerezhetünk. De ez nem teljesen így van, ugyanis a cégek általában sokkal érzékenyebben reagálnak a belföldi gazdasági és politikai eseményekre. Vegyük példának a 2011-es fukusimai atomkatasztrófát, a Sony árfolyama 28 százalékot esett az esemény után, pedig bevétel és működés terén is egy nagymértékben globális cégről van szó (a bevételeinek közel háromnegyede külföldről származik). Szintén drasztikusan reagáltak a befektetők a decemberben belengetett „kapzsisági adó” hírére Romániában, ahol nem csak a bankszektor, hanem szinte minden román illetőségű vállalat árfolyama nagyot zuhant.

Globális kockázatok mellett pedig minden régióban jelen vannak különböző egyedi kockázatok, amelyek elsősorban az adott területet érintik, globális kihatásuk pedig mérsékelt. Ilyen kockázat lehet esetleg

  • egy ország államcsődje, mint ami jelenleg Venezuelában fenyeget,
  • vagy egy ország gazdaságát nagymértékben megváltoztató politikai fordulat (mint 70’-es évek Ugandájában az ázsiai vállalkozások kiebrudalása, múlt században keleti blokkban jelentkező államosítási hullám), hogy csak a drasztikusabb esetekre hozzunk példát.

Akinek csak venezuelai eszközök voltak a befektetési portfóliójában, az most eléggé foghatja a fejét.

Stabilabb eredmények

A fenti példák alapján láthattuk, hogy a korreláció nézőpontjából a földrajzi diverzifikáció hasznossága csökkent az elmúlt évtizedekben. Ennek ellenére az alábbi ábra is megmutatja, hogy miért van továbbra is létjogosultsága ennek a módszernek:

Forrás: Charles Schwab & Co., Inc.
A régiós teljesítmények a következő indexek éves változásaiból lettek kiszámolva:MSCI AC World, MSCI USA, MSCI Japan, MSCI United Kingdom, 
MSCI Switzerland, MSCI Germany, MSCI France, MSCI Canada, MSCI Australia, MSCI Nordic Countries, MSCI Spain, MSCI EM (Emerging Markets)

A képen látható, hogy a különböző régiós indexek értékei jellemzően tényleg egy irányba változnak az éves hozamok alapján, azonban a hozam mértéke jelentősen eltér az egyes években a különböző piacokon.

Vegyük példának Kanadát, az MSCI Canada index 2015-ben a legrosszabban teljesítő volt 24 százalékos csökkenéssel, 2016-ban viszont már a legnagyobb erősödést hozta a régiós indexek közül, majd 2017-ben újra visszaesett az utolsó helyre. Az utóbbi évtizedben jellemzően átlag fölött teljesítő amerikai piacon is lehetnek kevésbé jó évek, míg 2013-2016 között végig az élbolyban szerepelt növekedés alapján az MSCI USA index, 2017-ben viszont már az egyik leggyengébb szereplő volt.

Ez alapján a földrajzi diverzifikáció igenis hasznos lehet a növekvő korreláció ellenére, mivel elég nehéz minden évben a felülteljesítő régiókat eltaláni, ezért a befektetéseink földrajzi szétcsoportosításával hosszú távon stabilabb hozamokat érhetünk el.

A tanulság az, hogy a magyar befektetések mellett (ezeknek is nagyon fontos szerepe van a portfóliónkban, mivel az itthoni piacot jobban ismerjük, és értjük, sok esetben pedig kereskedni is kényelmesebb a hazai eszközökkel) érdemes más piacok felé is tekintenünk, sőt akár a legnagyobb amerikai és német papírokon túl is további lehetőségeket lehet vizsgálni. Erre a legegyszerűbb, és valószínűleg a leghatékonyabb módszer a különböző földrajzi régiós indexeket lekövető ETF-ek vásárlása lehet (melyekre számos lehetőség áll rendelkezésre nálunk is), de akár az eddigi portfóliónkhoz képest más piacon érdekelt egyedi részvényekbe fektetéssel is sokat javíthatunk a befektetési állományunk földrajzi diverzifikáltságán.


Jogi nyilatkozat

A fenti marketingközleményt a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: „KBC Securities”) állította össze. A KBC Securities semmilyen garanciát vagy felelősséget nem vállal arra, hogy a leírt szcenáriók, előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és valóságban is beigazolódnak. A marketingközleményben  szereplő bármilyen előrejelzés pusztán tájékoztató jellegű. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. A számszerű adatok általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerző adott időpontban készített összeállítását tükrözik, és későbbi módosítás tárgyát képezhetik. A marketingközleményben  szereplő információk a készítők által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban azok pontosságával és teljességével, valamint időbeliségével kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak.

Amennyiben a marketingközleményben  a KBC Securities további marketingközleményein alapuló ajánlások szerepelnek, azok soha nem értelmezhetők a kapcsolódó marketingközleményben foglalt iránymutatások nélkül.

A KBC Securities semmilyen módon nem garantálja, hogy a marketingközleményben említett pénzügyi instrumentumok megfelelnek az Ön igényeinek.

A KBC Securities jelen marketingközlemény útján nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, így a marketingközleményben szereplő információkat Ön csak saját felelősségre használhatja fel.

A KBC Securities Magyarországi Fióktelepének működését anyavállalata révén a belga pénzügyi felügyelet, az FSMA  (Financial Services and Markets Authority) ellenőrzi, egyes, jogszabályban nevesített tárgykörök esetében pedig az MNB (Magyar Nemzeti Bank) is jogosult hatáskörében eljárni.

Felhívjuk figyelmét, hogy a jogszabályban rögzített szabad felhasználás eseteit kivéve kizárólag a KBC Securities előzetes írásbeli engedélyével lehet a jelen marketingközlemény tartalmát rögzíteni, többszörözni, terjeszteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, nyilvánosan előadni, sugárzással nyilvánossághoz közvetíteni vagy átdolgozni.

A jelen marketingközlemény nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

A KBC Securities jelen marketingközleményre is kiterjedő módon megfelelő belső eljárásokat dolgozott ki és működtet az összeférhetetlenségi esetek elkerülése, illetve közzététele érdekében. A jelen marketingközlemény készítésében részt vevő személyekre vonatkozó és a marketingközleménnyel kapcsolatos egyéb lényeges információkat a következő oldalon, a linkre kattintva talál: Anyagaink jellemzői, összeférhetetlenségi szabályok 

Értesítést kérek az új cikkekről!
Adja meg e-mail címét, és heti hírleveleinkben küldjük el a legfrissebb elemzéseinket!