Írtam egy posztot általános pénzügyi témában néhány hete, amire elég sok visszajelzést kaptam. Ezért utólag is, meg még egyszer köszönet. Fontosabb viszont, hogy több téma kapcsán sem volt elegendő hely meg idő a mélyebb részletezésre, viszont ígértem, hogy erre sor kerül majd. Így a következő hónapokban több ilyen poszt lesz majd.
A fentebb hivatkozott cikkben volt egy ábra, ezt a készítők Investment Pyramid névvel illették, de nyugodtan nevezhetjük pénzügyi Maslow piramisnak is (erről bővebben itt, ha valaki nem tudná mi az a Maslow piramis). Ennek az alsó szintje volt a röviden csak „Fund an emergency account and pay down or eliminate high interest debt” névvel illetett lépcső. Ezt én eladósodottsági, illetve kicsit forrásmix kérdésnek nevezem, egyrészt mert sokkal egyszerűbb az elnevezés, másrészt pedig sokkal jobban érhető hogy miről van itt szó. Az első rész erről már elkészült, és itt érhető el. Ebben ígértem, hogy a kamatok fixálásáról lehet még bővebben is írni, erről fog szólni a mostani poszt, a második rész. Vagy inkább a második rész második része.
Hogy működik a fixálás? Tulajdonképpen mire jó?
Az előző posztban bemutattam a pénz árának fontosságát, ahol bár az idegen forrás (pl. hitel) általában drágább, mint a saját, azért utóbbinak is van költsége, amivel általában nem szoktak számolni a legtöbben, tévesen. Mivel a pénznek van ára, ezért természetesen törekedni kell a minél alacsonyabb költségre, az alacsonyabb kamatokra, vagyis a forrásmixet így kell meghatároznunk. Ennek egyik ismert eszköze lehet, ha fixáljuk a kamatokat. Legalábbis elvileg, a valóság, ugyanis nagyon eltérő lehet ettől.
Van a lakosság körében egyfajta vágy, késztetés arra vonatkozóan, hogy meghozzanak ilyen döntéseket. Alacsonyan vannak a kamatok, most kell fixálni! — szól a mondás, és valóban, ez egy olyan téma, ami akár egy sör mellett is simán felmerülhet bármelyik beszélgetésben. A baj csak annyi, hogy az esetek többségében téves következtetéseket vonnak le ebből a beszélgetésben résztvevők, már csak ezért is jó, ha minél több írás születik ebben a témában.
A fixálás ugyanis nem más, mint egy biztosítás. Én úgy vélem, hogy egy hitel standard kamata eredendően a változó kamat, DE lehetőség van olyan konstrukcióra, ahol fix. Nem kell hozzá túl nagy logika, hogy rájöjjünk:
- ha változó a kamat, akkor az változni fog (nahát!)
- ha fix a kamat, akkor nem fog változni (legalábbis egy ideig)
vagyis, ha mi a fix kamatot válasszuk, akkor se lefelé, se felfelé nem fog tudni változni. Nem fogunk tehát bukni ha emelkedik, de nem fogunk tudni jól járni akkor sem, ha egyébként lefelé mozdulna el a változó kamat. Akárhogy is nézzük, ez azért erősen spekuláció. Bizony, aki kamatot fixál, az ugyanúgy spekulál, mint aki nem fixálja a kamatot, csak más formában teszi.
A kamatok fixálása pedig azon túl, hogy spekuláció, alapvetően költséges fogadás. Azzal ugyanis, hogy fixálunk, az alacsonyabb változó (rövidebb kamatperiódusú) hitel helyett a fix (hosszabb kamatperiódusú) kamatot válasszuk, aminek magasabb a kamata. Ennek mértéke időnként változhat, de egy 10 éves periódusnál már akár 2 százalékos is lehet a különbség évente. Igen, évente, ez is fontos.
Vagyis ha mi fixáljuk a kamatot, akkor arra spekulálunk, hogy emelkedni fog a kamat, és nem akarunk emiatt bukni, DE mínusz kettőről (konstrukció függő) indulunk évente. Ha évente fél százalékot emelkedik a változó kamat, akkor évekig csak ráfizetéses a buli
- az első évben 2
- a második évben 1,5
- a harmadik évben 1
a negyedik évben pedig fél százalékkal fizetünk ki több kamatot. És a negyedik év végére leszünk ott hogy nullában vagyunk, az aktuális kamatokat illetően. Ha tovább emelkedik a kamat, akkor visszafordul ez a mutatvány, és elméletileg elkezd az éves kamatunk jobb lenni a piacihoz képest, de még mindig lesz négy év, amit be kell hoznunk. Ráadásul az első négy év, ahol a tőketartozásunk magasabb is volt, és lehet hogy csak 5 évünk, vagy 10 éves fixálásnál 10 évünk van erre.
A fentiekből azt akarom érzékeltetni, hogy meglehetősen pontosnak kell lennie ahhoz a tippünknek, hogy egy ilyen fixálással jól járjunk. Félreértés ne essék, a történelmileg alacsonyan lévő kamatszintek mellett nem tűnik ördögtől valónak ez a lehetőség, de abban én egyáltalán nem vagyok biztos, hogy mindenki ismeri ennek a mutatványnak a pontos hátterét és korlátait. És abban sem, hogy mindenki jól jár az élethelyzetek eltérősége miatt.
Mikor jársz jól a fixálással?
Még kicsit a fenti példához visszakanyarodva, akkor járunk tehát jól, ha a 2 százalékos különbség gyorsan eltűnik a mi fixált, és a piacon lévő változó kamatunk között, és fixált idő alatt megemelkedik annyira a változó kamat, hogy bőven a mi fixált szintünk alatt maradjon. Bővebben egyébként ezt Excelben lehet jól kiszámolni.
Azt is látni kell, hogy ha minimálisan ráfizetéses a buli, az talán nem akkora katasztrófa. Itt arra gondolok, hogy előfordulhat, hogy a fizetendő visszafizetendő pénz jelenértékben magasabb lesz a fixált mellett, mégis a különbség nem akkora, hogy ne érje meg ezt a biztonság érzetet. A fixált kamatok mellett ugyanis a szélsőséges forgatókönyvektől nem kell tartanunk, nem fogja pénzügyi életünket romba dönteni.
Mikor nem jársz jól?
Sok esetben viszont csúnyán ráfizetéses lehet a buli. Ha a kamatok alig emelkednek, vagy még tovább is csökkennek, akkor a 2 százalékos különbség szinte sosem szűnik meg, vagy akár még nagyobbra is hízhat. Ez egy 10 éves hitel kapcsán már 20 százalékos plusz ráfizetést eredményezhet, vagy annál is többet, nem árt mérlegelni tehát, hogy ilyen esetben nekünk megéri-e ez a fajta „biztosítás” az árát.
Az is gyakori, hogy nem a teljes futamidőre fixálják a kamatot, csak egy darabig, vagyis 20 éves futamidő során 10 éves a kamatperiódus. Ezt fixált kamatnak nevezni csak nagyon nagy jó indulattal lehet, hiszen 10 év múlva a “biztonsági játékos” hitelfelvevő kamata is változni fog, hiszen az akkori referencia kamat lesz az új kamatunk, ahonnan megint meg kell nyernünk az 10 évre vonatkozó játszmát. És még egy csavar a sztoriban, ha addig emelkedik is a kamat és igazunk van, ott már egy magas kamatszinten leszünk kénytelenek fixált kamatot fizetni, ahonnan a második 10 éves periódusban csúnyán ráfizetéses lehet a történet. Persze a lehetőség ott is adott lesz, hogy változtatunk a konstrukción, pl. egy hitelkiváltással.
Fixálás során tehát a kamatperiódust válasszuk csak hosszabbra, ezzel viszont ugyanúgy spekulálunk, a fennálló időtartamra magasabb kamatért cserébe nem kell viselnünk az addigi mozgásokat. De csak az addigiakat. Az a kivétel csak, ha a futamidő végéig fixálja valaki a kamatot, ez sok esetben azért jobb megoldásnak tűnik, és valódi biztonságot jelenthet.
Lényeg, ami lényeg, és egy kicsit talán túl is lett ez most írva (és talán nem is a legegyszerűbb a megfogalmazás), hogy a kamatfixálásnál igen is számoljunk utána, hogy megéri-e ez nekünk. Igazi biztonság érzetet pedig csak a futamidő végéig fixált kamatok adhatnak, egy 20 éves hitelnél az 5 éves kamatperiódus szerintem becsapós lehet. A házi feladatot tehát nem ússzuk meg, mindenki számoljunk utána, hogy mivel hogyan járhat, és gondolkodjon el rajta, mit ér meg neki a fixált kamat okozta biztonságérzet.
Nem értesz egyet? Írd meg kommentben! Az eredeti poszt itt érhető el.
jogi nyilatkozat
A fenti marketingközleményt a Patria Finance Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: „K&H Értékpapír”) állította össze. A K&H Értékpapír semmilyen garanciát vagy felelősséget nem vállal arra, hogy a leírt szcenáriók, előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és valóságban is beigazolódnak. A marketingközleményben szereplő bármilyen előrejelzés pusztán tájékoztató jellegű. A pénzügyi eszközök értéke, ára vagy a belőlük származó jövedelem változhat, illetve az árfolyamváltozások ezeket befolyásolhatják. Ezen változások következtében a pénzügyi eszközökbe történő befektetés értéke csökkenhet. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. A számszerű adatok általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerző adott időpontban készített összeállítását tükrözik, és későbbi módosítás tárgyát képezhetik. A marketingközleményben szereplő információk a készítők által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban azok pontosságával és teljességével, valamint időbeliségével kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak.
Amennyiben a marketingközleményben a K&H Értékpapír további marketingközleményein alapuló ajánlások szerepelnek, azok soha nem értelmezhetők a kapcsolódó marketingközleményben foglalt iránymutatások nélkül.
A K&H Értékpapír semmilyen módon nem garantálja, hogy a marketingközleményben említett pénzügyi instrumentumok megfelelnek az Ön igényeinek. A K&H Értékpapír a jogszabályoknak megfelelően elvégzi az értékesített termékek célpiaci vizsgálatát. A vizsgálat keretében értékeli a termékek jellemzőit, valamint az ügyfelekről rendelkezésére álló – megfelelési teszt kitöltése révén megszerzett - információkat. Weboldalunk látogatói az anyagainkban feltüntetett pénzügyi instrumentumok tekintetében az azokban megjelölt célpiacon kívülre is eshetnek.
A K&H Értékpapír jelen marketingközlemény útján nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, így a marketingközleményben szereplő információkat Ön csak saját felelősségre használhatja fel.
A marketingközleményben említett pénzügyi eszközök, illetve befektetési stratégiák nem alkalmasak minden befektető számára. Az abban szereplő vélemények és ajánlások nem veszik figyelembe az egyes ügyfelek egyéni helyzetét és személyes körülményeit, pénzügyi helyzetét, ismereteit, tapasztalatait, céljait vagy igényeit, valamint nem hivatottak konkrét pénzügyi eszközöket vagy befektetési stratégiákat ajánlani az egyes befektetőknek. A marketingközlemény elsősorban olyan befektetők számára készült, akiktől elvárható, hogy befektetési döntéseiket saját maguk, önállóan hozzák meg és döntsenek a marketingközleménnyel érintett pénzügyi eszközökbe történő befektetés célszerűségéről, figyelembe véve különösen az árat, a lehetséges veszélyeket és kockázatokat, saját befektetési stratégiájukat, valamint saját jogi, adózási és pénzügyi helyzetüket. A marketingközlemény maga nem képezheti a befektetési döntések egyetlen alapját.
A befektetőnek a befektetés alkalmasságának megítélése szempontjából szükséges lehet saját felelősségre szakmai tanácsot kérnie, ideértve az adótanácsadást is, az elemzésben nevesített vagy ajánlott pénzügyi eszközökkel, egyéb befektetési eszközökkel, befektetési stratégiákkal kapcsolatban.
A K&H Értékpapír működését anyavállalata révén a cseh pénzügyi felügyelet, a CNB (Czech National Bank) ellenőrzi, egyes, jogszabályban nevesített tárgykörök esetében pedig az MNB (Magyar Nemzeti Bank) is jogosult hatáskörében eljárni.
Felhívjuk figyelmét, hogy a jogszabályban rögzített szabad felhasználás eseteit kivéve kizárólag a K&H Értékpapír előzetes írásbeli engedélyével lehet a jelen marketingközlemény tartalmát rögzíteni, többszörözni, terjeszteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, nyilvánosan előadni, sugárzással nyilvánossághoz közvetíteni vagy átdolgozni.
A jelen marketingközlemény nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.
A K&H Értékpapír jelen marketingközleményre is kiterjedő módon megfelelő belső eljárásokat dolgozott ki és működtet az összeférhetetlenségi esetek elkerülése, illetve közzététele érdekében. A jelen marketingközlemény készítésében részt vevő személyekre vonatkozó és a marketingközleménnyel kapcsolatos egyéb lényeges információkat a következő oldalon, a linkre kattintva talál: Anyagaink jellemzői, összeférhetetlenségi szabályok
A 2023. december 31. előtti keltezésű tartalmakat eredetileg a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe állította össze, és a KBC Equitas oldalán (www.kbcequitas.hu) voltak elérhetőek.